Bocsánatkérő levél a jövőbeli férjemhez

Bárcsak visszaforgathatnám az idő kerekét! Bárcsak visszaszerezhetném lelkem minden egyes elhullatott darabját! Bárcsak kitörölhetném a fejemből a fájó emlékképeket: a csontig hatoló hazugságokat, a megalázó szavakat, a szenvedéssel teli szakításokat!

Ha megtehetném, akkor most sokkal könnyebb dolgod lenne velem. Remélem, te leszel a segítőm, a gyógyítóm. Megmutatod, mire képes az ember, ha feltétel nélkül szeret. Megmentesz majd a múlt miatti bánkódástól. Remélem, meg fogod érteni, miért vagyok ennyire távolságtartó és kétkedő a férfiakkal szemben. De tudnod kell: nem így indult az életem.

Én mindig hatalmas elánnal kerestem az Igazit, minden kapcsolatomról azt hittem, hogy örökké fog tartani. De minden szakítással elvesztettem valamit korábbi önmagamból. Bár a régóta dédelgetett vágyaim megmaradtak a szívemben, a sok hamis ígéret és átverés meggyengítette a férfiakba vetett hitemet.

Azt mondják, a bizalom olyan, mint a porcelántányér. Ha eltörik, össze lehet ragasztani, ám ha újra eltörik, még apróbb cserepekre hullik szét. Így estem szét én is, lassanként, szinte észrevétlenül a sorozatos csalódások miatt.

Tudom, a következő mondatokat nem lenne szabad leírnom, de úgy érzem, el kell mondanom neked, és ezért már előre bocsánatot kérek. Minden egyes alkalommal, amikor megcsókolsz, arra fogok gondolni, hogy az ajkaid egyszer talán majd másvalaki ajkához érnek.

Forrás: Shutterstock

 

Minden egyes alkalommal, amikor elmész szórakozni a barátaiddal, elkezdek félni attól, nehogy megismerkedj egy nálam szebb és fiatalabb nővel. Minden egyes alkalommal, amikor kritizálod az új frizurámat, azt fogom hinni, hogy már nem ugyanúgy érzel irántam, mint azelőtt. És ha minden jól alakul közöttünk, akkor is elkezdek görcsölni azon, hogy mi fog elromlani.

Ne haragudj rám ezért a gyengeségemért! Nem tehetek róla. Elrabolták a legszebb álmaimat - hidd el, pokolian szenvedek miatta. Ki akarom vetni a szívemből a nehéz, elemésztő érzéseket, és próbálok leszámolni a démonaimmal - egyelőre nem sok sikerrel.

Annyira utálom magamat, amiért ilyen gyanakvó lettem! Utálom, hogy legalább annyira rettegek a szerelemtől, mint amennyire vágyom rá. És félek. Mindentől félek, de a legjobban attól, hogy téged is elveszítelek. Persze, a lelkem mélyén tudom, hogy nem rejtőzködhetek tovább, ki kell bújnom a csigaházból.

Ha nem teszem meg, még sérülékenyebbé válok. De ehhez te kellesz, egyedül képtelen vagyok lebontani a falaimat. Időbe fog telni, amíg újra megtanulok bízni, ezért kérlek, legyél velem türelmes... és érts meg engem.

Zárásként csak annyit írnék: a kapcsolatunk nem lesz tökéletes, de tudom, hogy szeretni fogsz a tökéletlenségeimmel együtt.

Siess hozzám, Kedvesem!

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek