Az igazi szerelem minden félelmet eltöröl a szívedből!

Amikor a másodperc tört részéig mosoly fut át az arcodon, mert nincs hiányérzeted... Akkor szeretsz igazán, ha értékét érzed annak, ami köztetek van, mindenféle talmi csillogás nélkül, csupán a maga egyszerűségében. Ha elfogadod őt nyűgösen is, a rossz napjaival, számtalan problémájával együtt. Amikor ezernyi érzésből szőtt láthatatlan szál köt össze vele.

Akkor szeretsz igazán, ha a lelkedben sem gomolyog a félsz, mert tudod: le kell nyugodni, bele kell gömbölyödni a szerelembe, bízni kell. Le kell vetned a rettegés szürke hártyáját, hogy ne hadakozz az elkerülhetetlennel, hanem elfogadd azt, legyen bármi is a kimenetel.

Akkor szeretsz igazán, ha átgondoltál mindent, de nem mérlegelsz. Amikor a szív egy lépéssel előbb jár az észnél - csupán egy lépéssel... Aztán már az ész is képes szeretni őt, amikor lemond arról, hogy lebeszéljen az érzéseidről. Akkor szeretsz igazán, ha már látod őt. Látod esendő emberi mivoltát, és a ránc is éppen olyan szépnek tűnik a homlokán vagy a szeme sarkában, mint a mosoly az arcán.

Akkor szeretsz igazán, ha megérted: emberből van. Nem félisten, még csak közelében sincs a tökéletesnek, mégis olyan melegség tölti el a szíved, ha rá gondolsz, ami csak nagyon mélyről jöhet. Amikor hétvégének érzed a hétköznapokat, mert az iránta érzett szereteted nem teher, hanem az a csipetnyi fűszer, ami izgalmat visz az életedbe.

Amikor pont annyira szeretsz, hogy még magadnak is jut belőle. Hiszen ez az igazi fejlődés egy kapcsolatban - ilyenkor akaratlanul is tudod, mennyit egészséges adnod, és mi az, ami már pazarlás lenne. Ha pedig úgy érzed, megrekedtetek, és már csak egy helyben toporogtok, hiába a gyomrod mélyéig hatoló fájdalom, nem folytatod. A legtöbb szakításkor kihunyóban még ott pislákol a szerelem - mégis, akkor szeretsz igazán, ha ilyenkor elengeded.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock