Azt hiszed, csak a galamblelkű férfiak voltak így? Ugyan. Spárta, Róma, Egyiptom - mindegy, hová vetette a sors: a legkegyetlenebb harcos is vágyott egy cirógató kézre, amelynek érintésétől megszelídülhet. Úgy csatolta fel a páncélt, hogy halálos szerelem dúlt a szívében - és azzal a kézzel írt szerelmi vallomást egy gyűrött papirosra, ami nem sokkal előtte kardot szorított és emberéleteket tizedelt...
Azt hiszed, a nők közül csak az ártatlanok tudtak szeretni? Dehogy. A legszemérmetlenebb kurtizán is álmodott egy férfiról, aki egyetlenként imádja és szerelmével feloldozza a bűnei alól. Talán meztelenül táncolt az asztalon, de a vendégek izzadt teste alatt hamis sikolyok hagyták el az ajkát. Sóvárogva várta a csodát, hogy álmai lovagja magával ragadja és egy új élet méltóságával ajándékozza meg...
Ma más világot élünk, de embernek születtél: ugyanazok a késztetések hajtanak, mint a 2000 évvel korábbi elődeidet. Ne csodáld, ha néha kínoz a magány! Ha a modern kor szabadságában tévelyegve valami ősi ösztöntől űzve hirtelen semmi másra nem vágysz, minthogy valaki sziklaszilárd bizonyossággal állítsa: kellesz neki, mert számára te vagy a világ.
Olyan ez, mintha egy tátongó, mély üreg nyílna meg a belsődben, amely pokoli fájdalommal mélyül és mélyül, míg végül az agyad követelőzve kiáltja: "Csinálj valamit!" Ekkortól semmi más nem számít. Munka, pénz, siker - unalmas pótcselekvések. Egyvalamire vágysz csak, hogy végre megtaláld, akit melléd rendelt a sors.
Szar érzés? Kínzó? Félelmetes? Tudom, mintha elvették volna a kontrollt. Kicsinek érzed magad, elkeseredsz - vagy ellenkezőleg, felszívod a mellkasod, hogy bizonyítsd az erőd. A játékot azonban mindenképp végig kell játszani, akkor is, ha senki nem garantálja a happy endet. Közben pedig örülni kell annak, ami van, akkor is, ha a szívedben tátongó szakadék megpróbálja felzabálni a reményt. Valójában hétköznapi, ami történik: érzel és vágysz. Egyszerre fájó és nagyszerű képesség...
Mindegy, hogy egy megromlott kapcsolat romjait lapátolod, plátói szerelem terhét nyögöd vagy a magány ködében tapogatózol - mindegyik cipőben jártak már előtted. A történelmet sikerre vagy kudarcra ítélt szerelmek sora szőtte át, és bárhogy is alakultak, a többség túlélte. Te sem vagy gyengébb, szóval, bárki is vagy, üdv a pályán! Lehetsz modernkori harcos, szűz vagy érző szívű kurtizán, a játszma elkezdődött - és csak akkor lesz vége, ha örökre behunyod a szemed.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.