Az ilyen történetek mind arról árulkodnak, hogy a látszat semmit nem jelent: az emberek többsége valójában nagyon is törékeny. Tele van félelemmel, megfelelési kényszerrel és bizonytalansággal. A vezetőként dolgozó, magabiztosnak tűnő nő évekig tartó bántalmazó kapcsolatról számol be, amit alig sikerült kihevernie. A sikeres férfi elpazarolt évekről beszél, amit csajozással töltött - azt mondja, csak utólag jött rá, hogy az egyéjszakás kalandok pótcselekvésként szolgáltak, miközben legbelül iszonyatosan magányos volt.
Azt hiszem, többségünket senki nem készítette fel arra, hogy a felnőttséggel járó korlátlanság mekkora veszélyeket rejthet. Arra, hogy az életben ma már az a legnagyobb kihívás, hogy mindent megtehetsz. A lehetőségeink száma végtelenné vált - csakhogy így a hibázási esély is sokkal több, mint régen. 100 évvel korábban egy 18 éves fiatal előtt még nagyon is kiszámítható életút állt: szerelem, családalapítás, gyerek (és persze munka).
Nem volt kérdés, milyen feladatokhoz kell felnőniük - ahogyan az sem, mit válasszanak. Ma viszont, ha kilépsz a gyermeki lét korlátai közül, rengeteg irányba indulhatsz. Melyiket válaszd? Mást sugall a média, mást mondanak a szülők, mást súg a fejedben a "kisördög" és a "kisangyal"...
Beszabadulsz a felnőtt létbe és leteszed a voksod valamelyik vonal mellett, amiről úgy gondolod, a tiéd. A többség ma trendi akar lenni, és - a kor elvárásainak megfelelően - vagány csajként és srácként él. Mindent kipróbál, "kiéli magát", nehogy később ez hiányozzon az életéből, halmozza a bulikat és az élvezeteket, ahogy az egy 21. századi fiatalhoz illik. Közben igyekszik önmegvalósítani: egyetemre megy és karriert épít.
Mások szembemennek az árral. A húszas éveik elején esélyt adnak a nagy szerelemnek, leparkolnak egy állandó párkapcsolatban, gyerekeket szülnek, és így próbálnak boldogok lenni.
Közben persze a médiában vagy az interneten újra és újra viták lángolnak fel a társadalom elöregedéséről, a fiatalok felelősségvállalásáról. "Hova tart az emberiség?" - kérdezik. Ám kívülről sosincs - és sosem lesz! - jó válasz arra, melyik választás a helyes. Nem mondják meg, mit kell tenned. Minden lehetőség mellett és ellen vannak meggyőző érvek, vonzó előnyök és riasztó buktatók - egyszóval teljes a káosz. Az eredmény?
Olyan világban élünk, ami látszólag tele van kiegyensúlyozott emberekkel: szépek, okosak, sikeresek - csak épp legbelül felzabálja őket a kétség. Sokuknak még harminc felett sem sikerül rájönnie, hogy mit akar igazán. Abba az irányba vetődött, ami felé a leginkább sodorták, és csak hosszú évek után ébredt rá, hogy megnyomorította a megfelelési kényszer.
Azt hiszem, az, hogy a mostani fiatalokból megpróbálunk önazonos, stabil önismerettel rendelkező, külső befolyásoknak ellenálló embereket nevelni. Hogy azt mondjuk a tizenéveseknek: "Igen, ma már valóban bármit választhatsz: de vigyázz, mindegyik lehet ugyanolyan jó és ugyanolyan rossz! A kulcs az, hogy rájöjj: te, saját magad valójában mit akarsz!"
Ez az egyetlen módja, hogy túléljük ezt az éktelen nagy szabadságot. Különben a többség iszonyatosan nagy hasast fog dobni, és az élete következő része azzal megy el, hogy sajnálja magát...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.