Férfivélemény: Mit tud az új pasid, amit a férjed nem?

Mondd meg nekem, de kérlek nagyon őszintén: miért jobb az az új ember, mint a párod? Mivel több, mint a kedvesed, akivel felépítettetek egy szép életet, és aki hűségesen kitart melletted még most is, amikor tévútra tértél...?

Mi jobb abban az emberben, aki fűt-fát ígérve teszi a szépet? Nem látod, hogycsak az udvarlás kezdeti ragyogásával csavarja el a fejedet? És te cserébe oda is adtad magad, otthagytad a hitvesi ágyat...

Észre sem veszed, hogy te teszed őt naggyá, te emeled isteni szintre - csak, mert megadja neked azt, ami régen a pároddal is megvolt. Hidd el, a legelején mindenki a legszebb arcát mutatja. Most még ő is udvarol, most még ő is tökéletesnek lát, de mi lesz kicsit később?

Bezzeg régen milyen jó volt!

Emlékszel? Régen a párod is tudott udvarolni, ő is képes volt kimutatni a szerelmét. Csak azóta elkövettetek - együtt! - néhány hibát, amelyek nyomot hagytak a kapcsolatotokon. De te nem akarsz felelősséget vállalni, csak panaszkodsz a másikra.

Azt mondod, már biztos nem szeret, mert nem olyan, mint régen. Nem beszélget, nem nevet veled, és már csak évente egyszer-kétszer visz el vacsorázni - pedig régen minden héten beültetek a kedvenc éttermetekbe, hogy gátlások nélkül kiöntsétek a lelketeket egymásnak. Most pedig állandóan csak dolgozik. Rengeteg túlórát vállal, amit szerinted azért tesz, hogy ne kelljen otthon lennie...

És mivel szent meggyőződésed, hogy már nem szeret, így te is választottál valaki mást a helyére. Hagytad, hogy buta feltételezések irányítsák a sorsodat, és előbb cselekedtél, minthogy kérdeztél volna.

Miért nem beszéltél még soha a problémáidról? Ha annyira sok a sérelmed, miért nem hánytad még a párod szemére? Talán, mert félsz, hogy neked is szembesülnöd kéne a magad hiányosságaival - és akkor nem játszhatnád tovább a sértett feleség szerepét.

Forrás: Shutterstock

Vajon miért nem olyan minden, mint régen?

Szerinted te nem változtál, nem lettél más, mint akkor, amikor megismerkedtetek? Szerinted ő nem hiányolja azt a kedves hangú nőt, aki széles mosollyal és gőzölgő vacsorával várta haza minden este? Aki odaült a kád mellé, míg a férje fürdött, csak, hogy addig is beszélgessenek?

Értékeld a társadban, hogy idáig elkísért, hogy akkor is fogta a kezed, amikor te gyenge voltál, és veled együtt sírt, ha valami fájt neked! Értékeld, hogy noha te sem vagy már a régi, ő mégis kitart melletted - ellentétben veled, aki néhány bók és kedves szó után egy másik férfi karjaiba hullottál...

Van még visszaút, hiszen egyikőtök sem követett el halálos bűnt. Fel lehet még építeni mindazt, ami egykor gördülékenyen működött. Ám ahhoz el kell fogadni, hogy együtt, egymáshoz alkalmazkodva jutottatok el idáig - ezért pedig egyformán felelősek vagytok.

És ezután már csak egy eldöntendő kérdés maradt: szeretitek-e egymást annyira, hogy meggyógyítások egymás sebeit? - Vagy inkább keres magának mindenki egy ragtapaszt, nehogy elvérezzen...?

Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?