Kevesebbnek látom a feleségem, mióta sikeres lettem...

Nézte a másikat, ahogy önelégülten elterül a fotelban, szopogatja a vodkát, amiből már három pohárral ledöntött - és alig tudta legyűrni a késztetést, hogy jól pofán vágja. Elfordult, hogy uralkodhasson a vonásain.

Aztán eszébe jutott, hogy Csaba, amilyen részeg, talán észre sem venné az utálkozást az arcán.

- Azt hittem, szereted - szólalt meg végül, csak, hogy reagáljon valamit a panaszáradatra.

- Persze - hallotta a választ. - Hiszen a feleségem. Szeretem valahol... legbelül, vagy mi. Csak tudod, hogy is mondjam... túlnőttem rajta. Mióta meglett az előléptetés, egészen más világban mozgok. Nagymenők között, akik tudják, mi a dörgés, érted? Dörzsölt róka lettem, akárcsak ők. Kinyíltak az ajtók, most látom csak, milyen az igazi élet. A nők például... Barátom, azok a nők! Mintha filmekből rángatták volna elő mindet. Különlegesek. Szépek. Okosak. Izgalmasak. Otthon is körömcipőben járnak, dögösen, illatfelhőben, és olyan hűvösen szexisek, hogy alig bírsz magaddal. Intelligensek és jól neveltek, de a tekintetükből sugárzik, hogy mindez csak álca... Ezeket nem az izgatja, hogy mit főzzenek holnap. Ezek olyan tüzes vadmacskák, hogy ki tudja, mit művelnek egy férfival, ha a lábuk közé kapják, öregem!

- Dia is szép. Még most is, miután megszülte a lányokat.

- Nem arról van szó! - legyintett Csaba. - Egyszerűen leragadt egy szinten. Másról sem beszél, csak a gyerekekről. Meg hogy mit kell venni a boltban, mit főzzön... Tegnap este töltött káposztát csinált, és vacsora után az ölembe ült. Biztosan kacér akart lenni szegény, de én csak a káposzta szagát éreztem rajta.

- Hát vidd el étterembe, cseszd meg! Szabadítsd meg a házimunkától és a kiscsajoktól, legalább heti egyszer! Vegyél neki szép ruhákat, parfümöt, ha ilyen nőre vágysz! 10 évig csóró voltál, de egy szava sem volt, pedig turkálókból öltözködött, és sosem vitted sehová. Most végre megadhatsz neki mindent. Ha valaki, ő aztán tudna dögös lenni, hiszen gyönyörű. Adj rá neki lehetőséget!

- Jó gyerek vagy te, Tamás. Meg akarod menteni a házasságomat, a gyerekek miatt. De nem értesz engem. Dia hétköznapi nő. Sosem lesz belőle olyan csodás teremtmény, mint azok a... Na, mi van? Haver, miért nézel így rám?!

Forrás: Shutterstock

 

 Elképzelte, ahogy orrba veri ököllel, úgy, hogy a vére elárassza a fotelt, de végül uralkodott magán:    

- Semmi. Csak hányingerem lett, sokat ittam. Szerintem te is. Dőlj le, aludj, így nem mehetsz haza. Felhívom Diát, hogy itt maradsz éjszakára, rendben?

- Oké. Király haver vagy...

Egy perc sem telt el, már aludt. Ő pedig nézte. Kereste benne a gyerekkori barátját - a fiút, akivel labdák százait focizták rongyossá. Akivel húszévesen végigcsavarogták Európát. Akinek a kedvéért még a Dia iránti szerelemről is lemondott. Pedig ő szeretett bele először. Udvarolni kezdett, csakhogy közbejött egy külföldi ösztöndíj. Két évig volt távol, és mire visszajött, Csaba és a lány már jegyesek voltak.

Sosem állt volna közéjük. Soha - ha a másik boldoggá teszi a lányt. De Csaba már nem ugyanaz, mint rég. Alávalóvá, nagyképűvé vált... Megalázza a legcsodásabb nőt, aki létezik a Földön. Lépnie kell, ébredt rá hirtelen. Őrült, ha tovább vár. Elszánt mozdulattal a telefonért nyúlt.

- Dia? Bocs, hogy ilyen későn... Igen, velem van. Részeg. Hadd aludjon nálam, biztonságosabb. Viszont én felmennék, ha nem gond. Nincs baj, de mondanom kell valamit...

Aztán letette a telefont, és elindult Diához - a nőhöz, akiben a férje már csak egy cselédet látott, ő azonban tudta, hogy mindenki másnál különlegesebb.

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

 Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?