Nem engedem meg magamnak, hogy szerelmes legyek.

A szerelem a valóságban egyáltalán nem olyan, mint a hollywoodi filmekben. Nem csupa mámoros pillanat, forró ölelkezés, hanem félelem is, meg szenvedés és bizonytalanság. Nálam különösen.

Kívülről vagány, szókimondó és bátor nőnek tűnök, de belül igazi görcskirálynő vagyok. Túl kritikus vagyok magammal szemben, és sokszor valami megmagyarázhatatlan feszültség kerít hatalmába, amivel nem tudok mit kezdeni. Mindig is szorongó természetű voltam, viszont csak nemrég tudatosult bennem, hogy az évek még tovább növelték bennem ezt az érzést.

Sokáig abba a hitbe ringattam magam, hogy a szerelem majd elűzi a szörnyű képzelgéseimet. Amikor aztán megérkezett az életembe, azt reméltem, végre felszabadít minden negatív gondolatom alól. De nem így történt, épp ellenkezőleg. Felborította az amúgy is törékeny egyensúlyomat.

Ki kell mondanom: a szerelem nem nekem való.

Forrás: Shutterstock

Ebben a felfokozott emocionális állapotban ugyanis visszaváltozom egy zavarodott és elveszett tinédzserré. Ez azért furcsa, mert nincs gondom az ismerkedéssel, és ha valaki felkelti az érdeklődésemet, könnyen megnyílok. Megfigyeltem magamon, hogy az elején általában olyan franciásan laza vagyok, aztán amikor szorulni kezd a hurok a szívem körül, a paranoiám átveszi a hatalmat.

Nem számít, milyen odaadóan viselkedik a másik. Nem számít, hányszor hív fel egy nap, és mennyire fantasztikus vele a szex. Egyszerűen nem tudom kikapcsolni a bennem cikázó kételyeket. Képtelen vagyok csak a jóra koncentrálni, és folyton azon aggódom, hogy a párom megcsal, elhagy stb. Egy olyan ember számára, mint én, aki "kattogva" éli az életét, nincs rosszabb, mint a bizonytalanság.

Pedig a szerelem előre nem kiszámítható, és mindig mozgásban van. Egyszer lavinaként zúdul alá, máskor viharként csap le, néha szellőként érkezik. De a szorongás nem képes szabadon áramolni. Csak egy helyen érzi jól magát: a komfortzónában. Biztonsági játékos vagyok. A kontrollálhatatlan szituációkat úgy védem ki, hogy egyszerűen elkerülöm őket. Ezért nem engedem meg magamnak a szerelmet. Pedig olyan jó lenne fejest ugrani az érzelmekbe, és többé nem félni.

Forrás: Origo
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek