Egy szerető tündöklése és bukása

"Még egyet!" - szólt a pultos fiúnak, elégedetten állapítva meg, hogy már alig bír artikulálni. Megkapta a vodkát, visszatántorgott az asztalához.

A bár szinte forgott. Minden homályos volt, a bútorok, a vendégek arca... Nem számít, gondolta. Már nem számít semmi. Felhajtotta az italt, és a szájába tömött két kocka csokit. Negyedik tábla...
"Mogyorós csoki vagy, érted? - hallotta magában barátnője pár hónappal korábbi szavait. - Lehet, hogy nem akarja elhagyni a feleségét, de téged szeret.

Forrás: Shutterstock

Hogy értsd: imádom a csokit, mindig van itthon mindenféle. De a kedvencemet, a mogyorósat különleges alkalmakra tartogatom. Így van veled ő is. Ne akarj unalmas, sima csoki lenni, drágám! Ünnepnapokra szánt desszert vagy. Becsüld meg magad, és élvezd ki!"

Muszáj volt felröhögnie. Elhitte, hogy a Végzet asszonya... Megőrjítette Tamást, remegő térdekkel indult tőle haza mindig. Ő pedig a biztos győzelem tudatában terült el az ágyon, mikor kilépett házából a férfi. Csak idő kérdése, meddig bírja otthon. Alfahím. Nem birtokolhatja sokáig olyan unalmas, középszerű nő, mint a felesége.

Szánalommal vegyes megvetéssel gondolt a másik nőre - idézte fel magában, majd büntetésből újra a szájába tuszkolt egy darab csokit. Nem értette, miért nem veszi észre az a hülye, hogy fölösleges. Hogy Tamásnak olyan kell, aki folyton tündököl, ő pedig túl átlagos, túl érdektelen ehhez... Aztán jött az a bizonyos este. Tamás lemondta a találkát azzal, hogy beteg a gyerek, ő pedig jobb híján elfogadott valakitől egy utolsó pillanatban átadott színházjegyet.

Szerető vagyok, gondolta titokzatos félmosollyal, míg végigvonult a színház folyosóján. Az élet királynője... Egy oszlop mögé ugrott, amint meglátta Tamást. Döbbenetes érzés volt hazugságon kapni. Színházba hozta a feleségét, akiről mindig azt mondja, szürke?! Eddig annak látta ő is, ha összefutottak az utcán. Szatyrokat cipelt, szaladt a kölykök után. Néha nyúzott volt, néha jókedvű, de érdekes sosem.

Akkor most...? Rácsodálkozott a látványra - mint aki felébred -, egy családot látott, végtelen összhangban. Tamás nevetésén látszott, hogy őszintén jól érzi magát - hisz ismeri. Megjelent a nagypapa, elvitte a kicsit, a férfi pedig - az ő férfija! - ugyanazzal a mozdulattal fogta derékon a feleséget, ahogyan őt is mindig...

Forrás: Shutterstock

- Még egy vodkát! - zökkent vissza a valóságba néhány másodpercre. - És egy újabb csokit!
Akkor kezdett gyanakodni - emlékezett tovább. A különlegesség érzése elszállt. Amióta rájött, hogy Tamás hazudik, leskelődni kezdett utána.

Látta őket a strandon. A téren sétálgatva. Fagyizás közben. De nyoma sem volt annak az elhidegülésnek, amiről a férfi mesélt neki. Kétségbeesésében egyre démonibbá vált. Őrült szeretkezéseik azonban mindig ugyanúgy értek véget: a férfi mögött becsukódott az ajtó, ő pedig újra és újra ott maradt, egyedül. Ma este aztán mindent megértett. Alfahímjét az évfordulójuk sem érdekli... Az utolsó pillanatban volt kegyes csak felhívni, hogy közbejött neki valami.

Az ötödik tábla édesség után végre hányingere lett, gyomra tartalma felfelé tört. Az asztal mellé hányt, meg sem próbált kiszaladni. Így büntette magát. Le akart aljasodni, szégyenteljes módon, hogy sose felejtse el ezt az estét - hogy örökké emlékezzen rá, milyen is ez a fajta mogyorós csoki. Nem más, mint bűzös maszlag, amitől meg kell szabadulni.

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?