Életem 4 legrosszabb állása
A három hónap próbaidő egy csodás dolog. Lehetőséget ad arra, hogy azonnal meglépj, mielőtt 8 napon túl gyógyuló sérülést okoznál a főnöködnek.
Munkaéveim alatt rengeteg tudásra tettem szert. Megtanultam, hogyan kell sunyi módon manipulálni, porig alázni a beosztottjaimat, teljesen hülyének nézni a kollégáimat. Legalábbis, ha követném az eddigi főnökeim "tanításait", csak hát az a fránya lelkiismeret nem engedi.
Már egy állásinterjú is vicces tud lenni. A klasszikus kérdés (Milyen fizetést képzelt el erre a pozícióra?) után furcsán néznek, ha hat számjegyű juttatást kérsz, és meg kell indokolnod, hogy miért nem szeretnél éhen halni. Nehéz összegyűjtenem, melyek voltak a legelvetemültebb munkahelyeim. A verseny szoros, de végül is csak négy céget törölnék el a Föld színéről.
4. Jár a fekete pont!
Általánosban, ha rossz fát tettem a tűzre, mérges pulyka nyomdát kaptam. Nem gondoltam volna, hogy ezt 20 évvel később is el lehet játszani felnőtt emberekkel - de hát a fizetés nagy úr... Ha rossz információt adsz az ügyfélnek, esetleg nem a cég elvei szerint jártál el, akkor bizony fekete pont jár. Régen öt fekete pont egy nagy egyest jelentett az ellenőrző füzetben - itt pedig nem kapod meg a jutalékodat, ami nem két forint, és amiért egész hónapban gürcöltél.
3. "Ez az, ma már két ügyfelet átvertem!"
Piros pont ugyan nem, de dicséret járt, ha minél több ügyfelet sikerült rábeszélni a kedvezőtlenebb díjcsomagra. Az iroda sztárja a lelkiismeretet hírből sem ismerő munkatársam volt, aki büszkén újságolta, hogy ma milyen ügyesen vert át két ügyfelet is. Leültem beszélgetni a supervisorommal, hogy én nem szeretnék kisnyugdíjasokat tizensokezres díjcsomagokra rábeszélni. Elmondta, hogy ez először őt is zavarta, aztán mikor megkapta a 300 ezer Ft-os fizetését, minden kétsége elszállt. Még a próbaidő alatt kiléptem.
2. Bölcs tanok
A főnököm egy bizonyos vallási irányzat abszolút támogatója volt, de megnyugtatott, hogy ezt nekem természetesen nem kell követnem. Végül is csak terjesztenem kellett, bújtatott motivációs tréningek formájában. A párja egyben a beosztottja volt, akivel olyan gusztustalan hangnemben beszélt (de csak, hogy jó legyen neki, és a helyes útra térítse), hogy azt bármelyik bántalmazó férj megirigyelte volna. A térítésemet persze már az első nap elkezdték, de csak ilyen sunyi, szinte észrevehetetlen módon. A fizetésem felét kaptam csak meg, de mikor leesett a tantusz, inkább menekültem, ahogy tudtam.
1. A te hibád
Végy egy csapat naiv egyetemistát, akiknek ez az első munkahelyük! A teljesítményarányos bérezés jegyében a kezdő fizetés pontosan 0 Ft legyen - erre jön rá a jutalék. Ha egy-egy hónapban az illető nem végezte jól a munkáját, az ő baja, ha csak sajtos kiflire futja. A munkát persze mindig 120%-on kell pörgetni, ha aznap nem úgy sikerült teljesítened, akkor csak te lehetsz a hibás, ne a körülményeket okold!
A supervisorod nem egyszerűen a felettesed, hanem a vezetőd, a "mestered". Hagyatkozz rá mindenben, hívogasd óránként, ha nem érzel magadban elég erőt a munkához! Ezen felül ő lesz az életvezetési tanácsadód is, tehát jobb, ha azt is tőle kérdezed meg, milyen tampont vásárolj...
Ha már vezető beosztásban dolgozol, tudj meg minél több bensőséges infót a beosztottadról, ezzel "motiválva" (manipulálva) őt. Ha kell, törd össze a lelkét, majd építsd fel újra - ez neki is jó lesz, hiszen így sikeresebben végzi a munkáját.
Nem tagadom, különleges tehetség kell ennyi rossz munkahelybe belefutni - nem hiszem, hogy ez akárkinek sikerülhet. Viszont elég egy rossz állás is, aminél évekig leragadsz, és elsorvadsz. De gondolkodni, szkeptikusnak lenni szabad.
Varga Lea
Nyitókép: Shutterstock