Neked akartam megfelelni, de közben elveszítettem önmagam...

"Most vagy soha!" - gondolta elszántan, egy hajfestékes dobozzal a kezében. A haja olyan átlagos: se nem barna, se nem szőke, és épphogy csak hullámos. Nehogy már bármitől is karakteres legyen... Na és a szája? Átlagos vonalú. Lehetne húsos, érzéki, vagy keskeny, vagányságot sugallva, de nem. Voltaképpen mindene jellegtelen.

"Változtass, vagy leírhatod magad!" - jutottak eszébe a nővére szavai, míg a festéket keverte. "Ez nem romantikus regény, ez húspiac. Ne csodálkozz, hogy ilyen külsővel balra húznak a Tinderen! Tedd ki, amid van, sminkelj, és cseréld le a ruháidat! 29 vagy, meddig akarsz még egyedül élni? Ha nem hallgatsz rám, tíz év múlva is a Büszkeség és balítéletet fogod nézni esténként, a kutyát simogatva."

Felsóhajtott. Még ha csak a nővére mondaná, de Lina, a kolleganője is hasonlókat jósol. Ma azonban minden megváltozik: hajnalban kelt, hogy már új külsővel mehessen a melóba is. A festék csípett, de úgy döntött, hogy a fájdalmat a változás szimbólumaként éli meg.

Háromnegyed óra múlva elakadt lélegzettel szemlélte vállig érő tincseit. Valahogy meghökkentőnek tűntek neonszőkén, de aztán - mint egy gép - folytatta, amit elkezdett: hajat vasalt, rúzsozott, majd csöcskidobós felsőt, miniszoknyát és tűsarkút vett fel.

Forrás: Shutterstock

"Túl magas a cipő sarka!" - konstatálta kétségbeesetten, mikor bebillegett a konyhába kutyát etetni. "Basszus! Szinte csak előredőlve tudok menni benne. Biztos jó ötlet volt felvennem?!" De aztán meggyőzte magát, hogy igen. Kapta a táskáját, és kiviharzott a lépcsőházba.

Józsi bácsiék emeletén kétszer olyan gyorsan rohant át, mert megint elfelejtette megkérdezni a nyugdíjas klubot az öregnek. Az unokája, Dávid, folyton megállítja, ha összefutnak. Nyilván szeretné megtudni, mit intézett a papának, de ő a reggeli kapkodásra hivatkozva elszáguld - ezt már nem ismételheti meg túl sokszor. Ráadásul Dávid jó pasi, és kedves is, csapott át álmodozásba a felismeréstől, míg kitolatott a parkolóból. Bárcsak ilyen fiúja lehetne!

Izgatottan ért be a munkahelyére, de csalódnia kellett. Valahogy nagyobb figyelmet várt, elvégre kibújt a bőréből, ez megérdemelne néhány szót. De csak a takarítónő húzta el a száját rosszallóan, mikor belépett. Lina is - aki annyit papolt, hogy így, meg úgy öltözzön - alig mutatott elismerést. Hülyék ezek.

Ez a nap is ugyanúgy telt, mint a többi. Kivéve, hogy a déli meggyes rétes morzsái a dekoltázsában landoltak, amiért Kálmán, a mindenes - aki amúgy is rohadt bunkó - leplezetlenül kiröhögte. Nem baj, délután csinál egy szelfit az új külsejéről, kicseréli a Tinderes profilképét, és dőlni fognak a levelek - mélázott magában, mikor váratlanul üzenetet kapott.

Forrás: Shutterstock

Mi ez?! Miért van e-mail a postaládájában Kemencés Dávidtól? Ő a Józsi bácsi unokája. Azt írja: "Szia! Napok óta szeretnélek megkérdezni, hogy van-e kedved beülni egy sütire. Megtettem volna szóban is, de folyton elrohansz, és csak reggelente találkozunk, szóval... Kopogj be, ha igen! Akár ma is. Üdv: Dávid."

Reszkető tagokkal dőlt hátra a széken. Hát ennyi. Ugyan, ki hiszi el, hogy napok óta meg akarja kérdezni? Na persze, nyilván látta reggel az ablakból, szőkén, miniszoknyában. Ez kell a férfiaknak - gondolta beletörődve. Még jó, hogy hagyta magát meggyőzni. Alig várta, hogy délután legyen. Mikor végre eljött az idő, bizakodó mosollyal kopogott be Józsi bácsiékhoz. Dávid nyitott ajtót.

- Andi?! Basszus, mit csináltál magaddal?!

- Én... Stílust váltottam. Azt hittem, már láttad. Reggel, az ablakból... - válaszolta. De már mindent értett.

 - Nem láttalak - hallotta Dávidot valami furcsa ködön át. - Hűha, ez... Mintha nem is te lennél! Kár a szép hajadért! És ez a ruha...?! Na, mindegy. A levél miatt jöttél, ugye? Sajnos, izé... Közbejött valami. Talán máskor. Majd kereslek.

 - Persze...

Az ajtó bezárult. Önuralom - mondta magának. Önuralom. Felrohant a negyedikre, kinyitotta az ajtót. Lerángatta magáról a szűk, idegesítő holmikat, magához ölelte a kutyát az ágyon, és csapzottra áztatta az állat szőrét a könnyeivel.

Forrás: Szabó Gábor
Még több cikk Gretától!
Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?