Még meg sem születtél, de én már az édesanyádnak érzem magam.

Drága gyermekem! 2018. január 31. van. Ma van a 26. születésnapom. Amikor ezt a levelet írom, még nem ismerem édesapádat, vagy talán már találkoztam vele, de még nem kötöttük össze az életünket.

Ennek ellenére szerettem volna, ha tudod: amikor ez a levél íródik, te már egy gondolat formájában réges-régen megszülettél bennem, és ebből a gondolatból az évek során egy érzés lett. Egy érzés, mely minden nap ott lüktet bennem. Talán a vágyhoz hasonlít a legjobban, de te már akkor többet jelentettél nekem, mint egy egyszerű vágy. 

Forrás: Shutterstock

Tíz évvel ezelőtt, mikor még gimnazista voltam, megismerkedtem egy fiúval a suliból. Fél év és számtalan romantikus randi után összejöttünk, és ő lett az első barátom. Nem tudom, hogy a szerelem vagy a nővé válás folyamatának részeként jelent-e meg bennem a felismerés, hogy mindennél jobban szeretnék édesanya lenni. Erről nem beszéltem sokszor, mert olyan természetesen ébredt bennem az ösztön, hogy fel sem merült, hogy ehhez még fiatal vagyok, nincs itt az ideje. Már akkor tudtam, amit most is: nekem ez a dolgom az életben. Én anyának születtem. Ez a gondolat, ez az érzés nem akart szűnni, az évek során egyre csak erősödött, és végigkísérte az életemet. Azt hiszem, te akkor születtél meg bennem.

Minden nap gondoltam rád. Minden nap elképzeltem, milyen lesz majd, ha itt leszel velem. Beszéltem hozzád, hogy megismerd a gondolataimat, halld a hangomat, tudd, hogy már akkor mennyire szerettelek, amikor még nem is léteztél, csak egy álom voltál.

Forrás: Shutterstock

Sosem csüggedtem, ha az élet nehézségeibe ütköztem, minden pofont büszkén viseltem. Semmi sem szólított el az utamról, amin elindultam, hiszen tudtam: egyszer, egy ponton ott leszel majd. Ez hajtott előre minden nap. Ezért volt érdemes felkelni, tanulni, dolgozni és küzdeni. Te adtál erőt, hogy minden nap tegyek valamit a jövőm és a te jövőd érdekében.

Mindig ott voltál a képzeletemben, amikor fel akartam adni, amikor gyengének éreztem magam. Ilyenkor arra gondoltam: mi lenne, ha itt lennél? Sokszor láttam magam előtt, ahogyan békésen alszol, én pedig téged nézlek, és ez a látvány minden fáradtságot, fájdalmat és nehézséget felülírt. Fogadom, hogy édesanyádként minden erőmmel és tudásommal azon leszek, hogy megmutassam majd neked, hogy a világ egy csodálatos hely, és mindent megteszek majd azért, hogy megtapasztalhasd, milyen nagyszerű az élet.

Mikor ezt a levelet olvasod, már bizonyára tudod, hogy a születésnapodon nem csak téged ünneplünk. Az a nap, amikor világra jöttél, egyben a mi születésnapunk is. Az enyém, mert anyává tettél, az édesapádé, mert apává tetted őt, és a családunké, mert érkezéseddel váltunk igazi családdá.

Megszülettünk Mi. A te születésnapod már akkor fontosabb volt számomra, mint amikor mások az enyémet ünnepelték. De ha csak egyvalamit kívánhatok ezen a különleges napon, akkor azt szeretném, hogy hamarosan megismerjem az apukádat. Biztos vagyok benne, hogy valahol már ő is engem keres, és egy olyan társra vágyik, akivel egy erős köteléket köthet, amely téged örökké szeretettel táplál és véd. Bár szívem szerint már nagyon szeretném, ha itt lennél közöttünk, majd te is megtanulod, hogy az életben nem siettethetjük a dolgokat, mert mindig minden a maga idejében történik. Születésed napjáig ígérem, minden nap teszek valamit azért, hogy egy napon büszke legyél majd rám, az édesanyádra.

Kocsis Tekla

SHE

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek