A szív döntsön vagy az ész?

Volt egyszer egy jóképű fiú és egy komoly, csinos lány. Egy falucskában találkoztak, kisgyermekként, valamikor az '50-es években.

A lány a nagynénjét látogatta meg, a fiú ott lakott. Együtt játszottak, amíg kenyértörésre nem került a sor. Elhúzta a nótáját a fiúnak a lány. Ostorral! Nem olyan volt - már akkor sem -, aki hagyja magát.

Teltek az évek, tizenhét évessé cseperedtek. A fiú menő focista lett, sok szépséget megcsókolt a faluban. A félárva lány - mostohaanyja miatt - otthon megjárta a poklok poklát. Végül Pestre mentették, rokonokhoz. Majd egy nap újra látogatóba ment a falusi nagynénihez.

Forrás: Shutterstock

Kellett, hej, de nagyon kellett a nőcsábász srácnak a pesti jány! De az nem bomlott utána úgy, mint a többi. Csak köszönt, kedves-tartózkodón, és ment tovább. Az addig bevált taktikák füstbe mentek - ha erről a lányról volt szó, a fiú félénkké vált. Három napja volt, míg kiszemeltje visszautazik. Utolsó délután búcsúzni indult barátnőjéhez a lány. A fiú a haverjával figyelte a házat. "Egyedül van, megszólítom!" De elpárolgott a megszokott bátorság... "Sebaj, majd ha visszafelé jön. Megvárjuk a focipálya mellett!"

A fiú haverja húsz évvel később is felemlegette ezt a várakozást. Télvíz idején, összefagyva, lila szájjal álltak három órát, míg újra megjelent a lány. De a nagy vagánytól ismét csak egy köszönés tellett. Nem volt képes többet mondani, úgy dobogott a szíve.

Visszautazott hát a lány...

Amit a száj nem bír, bírja a kéz, ha tollat fog. Mentek a levelek a faluból Pestre. Szépen írt a fiú, többször fel is motorozott a fővárosba. De nehezen megszelídíthető volt - igazi duhaj. Bálok, focimeccsek, éjszakázás. "Ilyen komolytalan udvarló minek? Azt mondja, jön, aztán mégsem, hát hogyan tartja ez a szavát?" - duruzsolták a rokonok. Ráadásul megjelent egy másik, egy "rendes" fiú. Ott, Pesten. Nem kellett rá várni, megfontolt volt, komoly. Nem kockáztatott semmit. El akarta jegyezni a lányt.

Forrás: Shutterstock

Szilveszter éjjelre tűzték ki a hivatalos eljegyzési partit. A pesti fiú gazdag volt, a lány nincstelen, kétkezi munkából tartotta el magát. Olyan ruhája sem akadt, amiben az eljegyzésen méltón megjelenhet. A fiú szülei felajánlották, hogy vesznek neki, de nem fogadta el. Inkább spórolt az ételen annyit, hogy szép, alkalmi anyagot vegyen, és magának varrt ruhát. Nem érdekelte a pénz, csak azt kívánta, szeressék és szerethessen. Hogy ne bántsa senki - kapott abból eleget gyerekként. Mindennél jobban fájt megtudni, mit mondott a vőlegényjelölt anyja: hogy a fiának nem "egy ilyen ágról szakadtat" kívánt.

Ott állt a lány aznap este, a szállótól nem messze, két meghívással a tarsolyában. Egy az előkelő szállodába szólt, hogy eljegyezze a kedves, "rendes" srác. Szeretik egymást, abban nincs hiba - gondolta a széltől könnyes szemmel. De nem egy életet élnek. Hogyan lehetne közösbe fogni, ha a családja szemében mindig csak ágról szakadt marad?!

A másik meghívás egy kis falu szilveszteri báljába szólt. A vagány fiú írta, könyörgött, ostromolta, hogy menjen, töltse ott a szilveszter éjszakát. Az, akinek a pillantásától el lehet égni. Akivel az élet heves érzelmeket, ugyanakkor veszélyeket, bizonytalanságot, küzdelmeket ígért.

Állt a lány, és tétovázott. Elképzelem, ahogy a hideg szél lobogtatta kabátja alatt a könnyű ruhát. Aztán egyszer csak sarkon fordult, és rohanni kezdett a vasútállomás felé. Nem szólt, nem üzent senkinek. Maga elől futott. A józan esze elől. A bántó szavak elől. Arra, ahová a szíve húzta. Felszállt a vonatra, hogy órákkal később leszálljon egy csendes állomáson, és a kis, falusi bálteremben elcsattanjon a csók, ami örökre szólt. Ami megpecsételte kettejük sorsát.

Küzdelmes, életre szóló, egymást sosem elengedő, nagy szerelem vette kezdetét. Egy részét végigélhettem én is. A vagány fiú az édesapám volt. A komoly, önérzetes, magát nem hagyó, örökkön küzdő és szerető lány pedig az édesanyám.

Fotó: Szabó Gábor
Még több cikk Grétától!
Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?