Segítség! Társkeresőfüggő lettem!

Ha unalmas az életem, ha nem jön össze valami, ha rossz passzban vagyok, irány a társkereső. Ez egy kicsit mindig visszaadja az életkedvem és az önbizalmam.

Jelölgetek, és valaki mindig ír. Sokszor nyomkodom a kedvenc gombot, és valaki mindig horogra akad. Azért jönnek persze a visszautasítások is, de az arányokat nézve egész szépen muzsikálok. Csak egy a baj: hogy ez már a hobbimmá vált...  

Forrás: Getty Images/Vetta/Cristian Casanelles At Tempura

Mert hogyan is lehetne egyetlen illetőre koncentrálni, amikor mellette még hat másikkal "kavarsz"? Persze csak levélben, na de mi, nők - legalábbis én -, érzelmileg belegabalyodunk ezekbe a sztorikba. Én azt érzem, hogy nem szabad egyiket sem közel engednem magamhoz, mert azzal már megcsalnám a másik ötöt. Annyira ellenkezik mindez az erkölcsi normáimmal, hogy végül ejtem mind a hatot.

De olyan is van, hogy valakinek csak azért írok vissza, mert az ötből az egyik már napok óta nem keresett. "Csak nem másokkal levelezik?" Fordul meg ilyenkor a fejemben. Ugye mindenki magából indul ki... Így aztán durcás hercegnőként olyanoknak is füstjeleket küldök, akik enélkül sosem kerülhetnének a mezőny élére.

De az élmezőny sem kap mindig esélyt. Fáradt vagyok már a sokszor lefutott "írjál magadról, ismerjük meg egymást, beszélgessünk, találkozzunk" körökhöz. Mire a személyes találkához érkeznénk, kifulladok.

Forrás: Getty Images/Chris Bernard

Vagy talán csak túl kényelmes lettem? Minek vesztegessem az időmet, meg egyébként is, milyen erkölcstelen már több pasival is találkozni ugyanazon a héten? Mikor nekem csak egy kell. "De mi van, ha a másik jobb?" - szólal meg bennem a kisördög. És kezdődik az egész elölről - azaz elkezdek jelölgetni.

Van, hogy az internetes társkereső a legnagyobb ellensége a társkeresőknek.

Na, ezért volt annak idején könnyebb még a legkisebb falvakban is, hírét sem hallották internetnek vagy közösségi hálónak. Így aztán, ha a Molnár Pista meg a Szántó Rozi összegabalyodtak, nem kutattak már a neten egy esetlegesen jobb parti után. Maximum a szomszéd falubeli Jancsi csábíthatta el Rozit. Na, de minden nap átbiciklizni egyik községből a másikba, azért neki is macerás lett volna! Szóval, nem gondolták túl: amit az Isten adott, azt elfogadták. Szántak rá időt, hogy megismerjék a másikat. És bizony sokszor ezen múlik a dolog - mint ahogy a kis herceg rókája is mondja:

Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

Ehhez képest pedig akár egy többmilliós nagyvárosban sem találod a párod. Az internetes társkereső sokszor a legnagyobb ellensége a társra vágyóknak:

  • a döntésképteleneknek
  • a hatalmas választékban elveszőknek
  • a mindig jobbat keresőknek

Repül az idő, és félsz, hogy nem találod meg a legjobbat a hatalmas kínálatból. Csak egy a baj, mindig van jobb. Ezért nem árt elgondolkodni, melyik a jobb döntés: megismerni egyet, aki mellett kitartasz, mert bele tudnál szeretni, vagy keresgélsz még, amíg valóban eljár feletted az idő.

Na, de most már elköszönök én is, megyek, mert be kell jelölnöm valakit. :)

Paládi Panni

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?