Ide nekem a tökéletes pasit! Hiszen megérdemlem! - Biztos vagy benne?

A legtöbb embernek ma már szinte csak elvárásai vannak. Hogy milyen legyen az a másik, akit még keres, vagy akit már megtalált.

Pontokba szeded a legfontosabb kritériumokat (legyen megértő, kedves, intelligens, hűséges, szexi, okos és vicces), hátha működik a vonzás törvénye, és az univerzum majd az öledbe pottyantja. Hiszen annyi cikk, motivációs videó és bölcs idézet hangsúlyozza, hogy különleges vagy! - Ahogy minden ember. Ezért neked kiemelt bánásmód jár és jó pasi - vagy inkább egyenesen tökéletes. Ha nem azt kapod, amit elvársz, akkor duzzoghatsz egy sort ahelyett, hogy megbeszélnétek, vagy akár faképnél is hagyhatod, és kereshetsz egy jobbat - hiszen végtelen sok választási lehetőség van. Így működik a világ. 

Forrás: Getty Images/Peter Zelei/Mammuth

Ha valami nem tetszik már, vagy elromlik, vehetsz egy újat - ami szebb, divatosabb, tökéletesebb. Ez nemcsak a ruhákra meg az okostelefonokra vonatkozik, hanem az emberi kapcsolatokra is. Minek bajlódnál vele? Inkább cseréld le! Aztán csodálkozol, hogy ugyanazokat a köröket futod, és még mindig nem vagy boldog.

Biztosan neked is van egy képzeletbeli listád az ideális társról. Aki megadja, amire vágysz, mert minden ízében tökéletes. De ugyanilyen fontos kérdés, hogy van-e egy olyan listád is, ami arról szól, hogy te mit tudsz adni? Hogy mitől vagy te az igazi annak számára, akit keresel? Persze, hogy nincs! Hiszen a másik fogadjon el hisztisen, lásson szexinek, amikor gyűrötten flangálsz egy kinyúlt mackónadrágban, és ne zavarja, ha szőrös a lábad.

Nem, nem kell átúsznod az Atlanti-óceánt egy olyanért, aki egy pocsolyán sem lépne át miattad - de ahhoz, hogy kapj, először bizony adnod kell.

  • Ahhoz, hogy megnyíljanak feléd, neked is kockáztatnod kell, és meg kell nyílnod.
  • Ahhoz, hogy elfogadjanak olyannak, amilyen vagy, neked is el kell fogadnod másokat.
  • Ahhoz, hogy tegyenek érted, tenned kell a másikért.

Mert úgy bizony nem megy, ha folyton csak a másikra vársz.

Forrás: iStockphoto/SanneBerg

Választhatsz, hogy a büszkeséged, az elvárásaid és a csalódásaidtól való félelmed börtönében élsz - várva a hercegre, aki zokszó nélkül mindent megad neked. Vagy kockáztatsz, és elkezdhetsz tenni, bízva abban, hogy viszonzásra lel - mert előbb-utóbb ez valóban bekövetkezik. Valaki, aki megérdemel téged, és akit te is megérdemelsz, értékelni fogja.

A nagymamám ötven évig élt boldog házasságban egyetlen vita vagy hangos szó nélkül. És már egy évtizede özvegyen is ugyanolyan szerelmes volt a nagypapámba, mint amikor tinédzserként először meglátta az édességboltban. Nekik tényleg piszok nehéz volt. Közbeszólt a II. világháború, utána pedig három hosszú évre elválasztotta őket, hogy nagyapám szovjet hadifogságba került. Körülbelül hathavonta váltottak egy pár soros levelet, nem volt lehetőségük azon duzzogni, hogy megjelent a mobilon a "látta", és a másik mégsem válaszol tíz percen belül.

Amikor nagypapa kiszabadult, még hazaugrott kicsípni magát, mielőtt becsöngetett a mamához.
Pedig kevesebb lehetőségük volt tenni egymásért, üzenni, beszélgetni, ott lenni, mégis nagyságrendekkel többet tettek a másikért, mint a mai világban szokás. Most képzeld el, ha ma történne ez, mama megkapná, hogy "Miért nem raktad még ki, úgysem jön vissza!?"

Hogy mi volt a titkuk?

Mama azt mondta, hogy első naptól kezdve elhatározták, hogy mindig aszerint fognak cselekedni, hogy a másiknak jó legyen. És erről soha, egyetlen napra sem feledkeztek el.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?