Ne vedd természetesnek, hogy van kit megcsókolnod!

"Szeretlek!" "Fontos vagy nekem!" "Bocsáss meg!" Te mikor mondtad ki utoljára ezeket? Hányszor uralkodott el rajtad a stressz, és emiatt hány boldog pillanatot szalasztottál el? Olyan könnyen megfeledkezünk arról, hogy mennyit is ér a szeretet.

Mindez akkor tudatosult bennem, amikor ma a Batthyány téren a buszra várva akaratomon kívül egy párra lettem figyelmes, akik valószínű egy hosszú nap után találkoztak újra. Mivel zenét hallgattam, nem hallottam, mit beszéltek, de anélkül is egyértelmű volt a jelenet.

A férfit bántotta valami. Hogy valami a párjával kapcsolatban, vagy valami, amit magával hozott a munkahelyéről, nem lehet tudni. A hölgy mosollyal, puszival üdvözölte, örült, hogy egy hosszú nap után a kedvesével lehet végre. A férfi azonban ezt nem tudta viszonozni.

Forrás: Getty Images/Mixmike

Minden, ami bántotta, egyszer csak sértő nemtörődömséggel párosulva előtört belőle. A hölgy hirtelen meghátrált, és a kemény nap egyszerre belőle is robbanni látszott. Először kérdőn, csendben nézve közeledett a férfihez, de nem talált válaszra. A férfi elhúzta az arcát. A nő feladta. Arcára kiült a keserűség. 7 percig vártam a buszra. Ezalatt ők valószínűleg már az elmúlt hónapok összes sérelmét egymás fejéhez vágták. Utána a másiktól 3 lépésre várták a buszt. Együtt utaztam velük. Némán ültek egymás mellett. A férfi kibámult az ablakon, a nő pedig elmorzsolt két könnycseppet.

Egy nehéz nap. Egy rossz hír, egy nem sikerült projekt, egy idegesítő autós az úton. Ezek mind elronthatják a napodat. De sosem szabadna elfelejteni, hogy van egy ember, aki egész nap csak a te mosolyodra vár, arra, hogy boldognak lásson.

Sokszor észre sem vesszük, és akaratunkon kívül bántjuk meg a másikat. Megannyi negatív dolog elfeledteti velünk a reggeli kócos hajat, az első álmos mosoly örömét. Azt az örömöt, amiért tulajdonképpen az egész élet nevű dolgot csináljuk. Hiszen szeretni valakit öröm. Ha viszontszeretnek, az az igazi boldogság.

Forrás: iStockphoto/nd3000

Ennek az érzésnek nincsen párja, mégis olyan sokszor elfelejtjük, mennyit jelent a másik számunkra. A világ sérelmei miatt a hozzánk legközelebb állókat bántjuk meg, és nem értjük, miért tűnik el olyan hamar a boldogság, a biztonság. Ezek csak apróságok, mégis nagyon sokat számítanak. Pedig olyan gyorsan telnek a napok, a hetek, észre sem vesszük, és a világ apróságai megmérgezik az életünket,mi pedig a kapcsolatainkat.

Pedig a legfontosabbak az életünkben azok az emberek, akik szeretnek minket!

SHE

Leszálltam a buszról. Egész úton ők jártak az eszemben. Vajon megoldják? Felül tudnak kerekedni a sérelmeiken? Szeretik egymást eléggé ahhoz, hogy túljussanak ezen? És mégis, mennyi mérget bír el egy közös élet?

Elővettem a telefonom, és tárcsázni kezdtem.

Halló? - hirtelen másra sem tudtam gondolni, csak arra, hogy mennyire szeretem, ahogyan huncut mosollyal szól mindig a telefonba, amikor keresem. Mert hallom a hangján, csak eddig észre sem vettem.

Csak azt akartam mondani, hogy köszönöm, hogy vagy nekem!

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?