Te komolyan ezzel mentegeted magad?!

Kifogás, tudod: ürügy, kibúvó, alibi, apelláta, zokszó, méltatlankodás, nyafogás. Mikor kifog rajtad az élet, te meg nagyon szeretnéd menteni magad, és kifolyik a szádon valami orbitális marhaság.

Elegem lett ugyanis abból, hogy egyre nonszenszebbnél nonszenszebb kifogásokkal állnak elő a környezetemben lévő felnőtt emberek. Nem gyerekek és kamaszok. Minden szempontból nagykorú, felnőtt emberek. Össze is gyűjtöttem pár idegszálakat gyönyörködtető darabot.

1. Én már csak ilyen késős vagyok!

Sajnos van egy rossz hírem: van az a kor - úgy gimi után - amikor ez már nem tündi-bündi. Tehát tanuld meg egyszer és mindenkorra te is, hogy késni rendkívül tiszteletlen és nem utolsó sorban kurva idegesítő dolog! Nem egyébbel szórakozol, "csak" a másik idejével, ami véges. És ha várakoztatsz valakit, attól olyan perceket veszel el, amelyet már soha nem kap vissza. Ezen gondolkodj el, miközben mostantól mindenhova 10 perccel előbb elindulsz!

Forrás: Getty Images/RoBeDeRo

2. Elfelejtettem!

Aztán létezik, amikor rájössz, hogy a másik nem késik, hanem nem jön. De mindenesetre legalább nem direkt bunkó, csak elfelejtette a találkozót. Ellenben ez a kifogás is gyenge lábakon áll.

  • Mert aki elfelejt mindent, az használja az okostelefonjában a naptárat!
  • Akinek nincs olyanja, az vegyen egy határidőnaplót!
  • És aki pedig mindig elfelejt venni egy határidőnaplót, az szedjen Cavintont!

Ugyanis elvárható, hogy dolgozz a feledékenységeden: ami már nem fér az agyadba, az legalább férjen el egy szívecskés post-it-ra a laptopod képernyőjén - ha nem kérek sokat.

Forrás: iStockphoto/baona

3. Aláírtam, de nem olvastam el!

Ez valószínűleg szakmai ártalom, de erre még a késős és a feledékeny emberek kifogásainál is jobban harapok. Mert sajnos fejet kell hajtani egy-két szabály előtt az életben, akkor is, ha nincs hozzá kedvünk. Ilyen példának okáért az, hogy a jog megköveteli egyes megállapodások írásba foglalását tőlünk, és az általános józan ész pedig azt, hogy elolvassuk, amit aláírunk. De még mindig vannak naivák, aki úgy írnak alá valamit, hogy nem olvassák, el mi van benne leírva. Aztán jön a reklamálás, hogy "Mi?! Ez felháborító! Erről nem volt szó!" "Egyéb rendelkezések, 8. pont, uram." "Ja, azt nem olvastam el." Hát, az a te bajod apukám... de ezt már csak úgy zárójelben.

Forrás: iStockphoto/
Ana Blazic Pavlovic

4. Olyan nyűgös vagyok!

Micsoda!? Lenyűgöző. Te aztán tudsz élni! Temérdek idő és micsoda luxus vehet körül! Nyűgösség! Tehát az állapot: amikor nyűgös vagy. Milyen csodálatos lehet. Elképzelem, ahogy a családod lábujjhegyen bujkál előled a palotádban, hogy aztán sprintben vigyázzba vágja magát, ha enyhülni látszik fojtogató érzésed. A nyűg. Amely miatt teljesen érthető módon képtelen vagy mindennapi életed megélésére.

Forrás: iStockphoto/Alen-D

Te irigylésre méltó példánya e csodás emberi fajnak, kérlek, taníts! Hadd élvezzem én is mannáját ennek a mennyei érzésnek, amikor minden feladattól, kötelezettségtől és elvárástól pajzsként védve létezel Te. Ó, te, te...

5. Azt hittem, nem veszed észre!

A végére hagytam a személyes kedvencemet, mert ez annyira nevetséges, hogy már talán nem is kifogás. A kamun kapott kevésbé kifinomult keresztényi megkövetés. Úgy kommentálnám ezt is valami frappáns módon, de azt hiszem:

no comment.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?