Az egoizmus nem bűn!

Ezért is gondoltam, hogy éppen itt az ideje tisztázni: egoistának lenni jó. De először lássuk is, hogy mit jelent ez valójában.

Bármennyire is furcsán hangzik az egoizmust és a kisebbrendűségi komplexust egy hajszál választja el egymástól, pont, mint az őrületet a zsenialitástól. Ez a vékony vonal azonban tökéletesen meghatározza személyiségünk gyökereit.

Az ember egyik leghasznosabb és legfontosabb tulajdonsága.

Szóval elmondhatjuk, hogy ez ösztönös, én meg elég erősen kampányolok az ösztönök megértése és tudatos felismerése mellett. Akkor most már térjünk is rá, miről van szó, de tényleg!

Amikor valakinek az egóját becsméreljük vagy magát a fogalmat, mint egoizmust emlegetjük, gyakran beleeshetünk abba a hibába, hogy összetévesztjük valami egészen mással. Az egoista ember ugyanis nem megkülönböztet, hanem priorizál. Nem lenéz másokat, hanem magát értékeli és elfogadja. Nem érzi magát többnek, csupán az egyenlők között a legegyenlőbbnek. Ahogy azt kell!

Pont azért, mert neki elég a saját élete, mert ő abban érzi jól magát, nem a te világodban. Ha valaki tényleg stabilan áll a lábán, nem fog téged lenézni, nem fogja hangsúlyozni, hogy több nálad, mert pontosan tudja, logikátlan állítás lenne.

Ő nem akar meggyőzni senkit. Nincs szüksége vállveregetésre, mert az önbizalma belülről jön. Szóval alapvetően elmondható, hogy rengeteg hasznos velejárója van annak, ha eljutunk erre a pontra.

Az ilyen ember vámpírként próbálja lehúzni a környezetét a saját szintjére. Ő nem saját magánál akar jobb lenni, hanem ő szeretne megmaradni a kis szemétdombján és mindenki mást maga alá döngölni.

Mondhatni, úgy akar fentebb jutni a hegyen, hogy mindenki mást visszaránt maga alá. Az ilyen ember folyton bírálni fog, mindig magához fog hasonlítani és hidd el, sose leszel olyan jó, mint ő.

Ez a személy valószínűleg sosem fogja fel, hogy senkinek nem tartozik elszámolással, csak magának. Ő az a fajta, akinek a helyzete mindig nehezebb lesz, mint a tiéd, aki mindig azt mondja majd, hogy többet dolgozik, mint te. És minden körülmények közt jobbnak tartja majd magát nálad. Az egyáltalán nem érdekli, hogy téged ez hidegen hagy. De neki lételeme az állandó bizonygatás.

Most, hogy tisztáztuk ezt a fontos témát, jó, ha elgondolkozol. Lehet, hogy még te sem tudod, melyik típus felé közeledsz vagy melyik vagy valójában. Bárhogy is van, sosem késő változtatni, minden csak felismerés kérdése.

Nyitókép: iStockphoto