edzés konditerem edzőterem testnevelésóra motiváció mozgás
Januárban sokakat űz be az edzőterembe a hájjá formálódott karácsonyi bejgli és az újévi fogadalmak. De aztán sokan el is rettennek, amint meglátják a mindenféle bonyolult gépeknek álcázott kínpadokat és az antipatikus társaságot. 

Pedig ha ezeken sikerül túllendülni, az edzés igazi szenvedéllyé válhat. A sport örömének valódi megtapasztalása nálam is tizenkilenc éves koromig váratott magára.

Ez nem is meglepő, hiszen az általános iskolámban tanító János bácsi tesiórái inkább szóltak a lógásokról és a felmentésekről, illetve az állandó viaskodásról, hogy ki hányadik helyen áll a tornasorban.

A középiskolai tornaórák pedig a gyilkos Cooperekről, valamint az ezekből fakadó állandó sikertelenségekből tevődtek össze. Az sem segített, hogy a többi lány olyan kecsesen futott, mint egy gazella és olyan gyorsan, mint egy jaguár. Én meg csak lomha tempóban igyekeztem a sebességük felét elérni. Aztán leérettségiztem. Ezzel megszabadultam a János bácsiktól és a Cooperektől.

Forrás: iStockphoto/SolisImages

Szóval tizenkilenc voltam, és a hátam mögött csak úgy sorakoztak a sport csalódások, viszont a lelkem tele volt bánattal. Nem éreztem, hogy elégedett lennék. Hiányzott valami, ami rendszert visz az életembe, tartást ad és minden reggel motivál, hogy felkeljek.

Az edzés adta meg számomra ezt a stabilitást. Ezért úgy döntöttem, ismét esélyt adok neki, hogy megszeressem és az életem részévé tegyem a mozgást. Esélyt akartam adni, hogy az áhított endorfint ezúttal a sport által éljem át.

Idővel nem csak arra jöttem rá, hogy mozogni az egyik legjobb dolog a világon, de még csírájában sikerült elfojtanom az érzést, hogy mindenki szebb és jobb nálam a konditeremben. Ha Te is ezt érzed, először magadban kell rendet tenned!

Pedig az ottani tábor sem teljesen homogén.

1. A látszat kondis

Aki minimum 8, de inkább 10 órát letol a munkahelyén, és azonkívül edzés közben - vagy a helyett-kijárkál kocadohányozni, kávézni: nem viszi túlzásba a mozgást.

Forrás: iStockphoto/Lorado

Ők a szilveszteri fogadalmakat betartók vagy az időnként észbe kapók, akik néha-néha ráébrednek, milyen ramaty formában vannak.

Ezért gyorsan össze akarják kapni magukat, de valójában utálják az egész macerát. Kellemetlenül érzik magukat ebben a közegben, de nem is igazán akarnak tenni semmit, hogy ez megváltozzon. Csak várnak a csodára és arra, hogy majd a hely atmoszférájától leolvad róluk a zsír.

2. A megszállottak

Biztos te is ismered őket. Nekik az edzés jelenti az életük központját, e köré építenek mindent. Nem tudnak úgy elmenni egy tükör előtt, hogy ne vágnák valamilyen pózba magukat, és még az ásványvíz kalóriatartalmát is megnézik, biztos, ami biztos alapon. Szép dolog a kitartás, és az, hogy ennyire elkötelezettek valami mellett, de azért a legtöbben nem ilyen életet szánunk magunknak.

Forrás: iStockphoto/Jacob Ammentorp Lund

3. A hiúak

Akik utálnak edzeni, de a szépségért hajlandóak és tudnak szenvedni. Ők megvesznek mindenféle fogyasztó tablettákat, képesek szteroidokhoz is nyúlni, csak minél hamarabb legyen meg az eredmény. Rapszodikusan képesek keményen dolgozni. Majd amikor már látszik az eredmény, akkor el-eltünedeznek. Nekik a sport élvezete, az egészséges életmód nem számít, csak a szép külső.

Ha komolyan eltökélted, hogy változtatni szeretnél, akkor önmagadért kell csinálnod!

És nem szabad azzal foglalkozni, mit látsz magad körül. A sport nem válhat ugyanolyan kényszerré, mint a reggeli munkába menet. Ne egy újabb mókuskerék legyen, amiben hajszolnod kell magad, mert akkor tényleg utálni fogod. Ezért ne is máshoz mérd magad!

Forrás: Getty Images/Photolyric Stock Productions

Persze tök jó motiváció lehet, ha egy olyan közösségben tudsz edzeni, akikkel azonosak a céljaitok és támogatni tudjátok egymást. Összetartó baráti közösségek alakulhatnak így ki, és az edzőterem egy olyan hellyé változhat, ahova szívesen mész majd le kiengedni a gőzt, kicsit átmozgatni a tested.

Lássuk be, a felnőtt élet folyamatos zsonglőrködést jelent - nem csak a sport terén -, és a nagy rohanásban sokszor elsiklunk a valóban fontos dolgok felett.

Ahogy séta közben elfelejtjük észrevenni a minket körülvevő szépséget, és csak a megtett távolságot tartjuk szem előtt, hiszen mindig teljesíteni akarunk. A teremben is csak az eredményeinkre koncentrálunk, és nem arra, hogy ezt valójában szeretni is lehetne.

Hámori Barbara- Blondie

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.