Belegondolva az sem meglepő, hogy időről időre változnak a kedvenc színeid, ahogy a személyiséged alakul, formálódik. Így történhet meg az, hogy néhány évente átfested a lakásod falait, vagy éppen lecseréled a ruhatárad. Én például tini koromban utáltam a pirosat, de felnőtt fejjel megtanultam jól viselni, ma pedig már az egyik kedvenc színem.
Véleményem szerint a színek a lélek kivetülései a fizikai valóságra.
A te életedben is biztosan történtek olyan események, amelyeket illatokhoz, zenékhez vagy színekhez kapcsol az emlékezeted. Ezek mentén alakulnak ki a kedvenc színeid, illataid vagy dallamaid. De mivel mindenki más emlékekkel rendelkezik, ezért lesz különböző mindannyiunk színvilága is.
Vannak olyan tényezők, amelyek szinte minden emberre hatással vannak. Ilyen például az időjárás: télen többnyire sötétbarnába, feketébe burkolózott embereket lehet látni, míg nyáron előkerülnek a vidám, rikító és pasztell árnyalatok is.
Ez nem feltétlenül csak a te döntésed, hiszen abból válogatsz, amiket az üzletekben kapni lehet. És többnyire az évszaknak megfelelő színek közül kell megtalálni a hozzád valót. Nyáron például kevesebben hordanak feketét, míg télen nem sűrűn látni pink szövetkabátot. Pedig talán a te személyiséged elbírná télen is harsányabb színeket.
Vannak azonban általánosan elfogadott szabályok, ilyen például a temetés. Mindannyian elfogadtuk, hogy gyász idején fekete ruhát viselünk, pedig ez sem volt ám mindig így! Az antik időktől kezdve a késő középkorig a fehéret tartották egyenlőnek a temetéssel, bár a katolikus egyház a bíbor és az ibolyaszín mellett szavazott.
A fehér szín uralma 1498-ban tört meg, amikor a francia királynő fekete ruhát varratott magának a férje temetése alkalmából. Érdekes, hogy Japánban és Kínában még ma is fehér ruhában búcsúztatják az elhunytakat, és az ausztrál bennszülöttek is fehérre festik magukat a temetés idején.
Szintén elfogadott szokás a fehér menyasszonyi ruha, pedig fellapozva a történelemkönyveket kiderül, hogy ez sem volt ám mindig így. A fehér esküvői ruhát Viktória királynőnek köszönhetjük, onnantól kezdve ez a szín a gazdagságot, az eleganciát és a magas rangot jelképezte.
Csak azok engedhették meg maguknak, akik valóban dúsgazdagok voltak, ezért akkoriban még nem terjedt el a köztudatban, hiszen a szegényebb származású hölgyek kénytelenek voltak más színek mellett dönteni.
Később azonban Coco Chanel megalkotta az első földig érő fehér menyasszonyi ruhát, amihez már méretes fátyol is tartozott.
A világháborúk ugyan visszafogták a divat terjedését, de utána már a hétköznapi lányok is fehér anyagból varrták maguknak az esküvői ruhájukat - amit aztán később más színekre festettek át, hogy ne csak az oltár előtt tudják viselni.
Az inspirációért köszönet a Clarity Akadémiának, ahol egy workshop keretein belül volt szerencsém kicsit mélyebben elmerülni a divat, a színek és a lélek világában.
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.