Bár még mind a mai napig nem tartozik legrejtettebb vágyálmaim közé, hogy egy-egy romantikus csókolózás köpködéssel záruljon. De ápoltságtól és fazontól függően még akár befutó is lehet egy-egy "kékszakállú" - főleg, ha herceg!
Viccet félretéve, van olyan, akinek kifejezetten előnyös egy divatosan nyírt szakáll vagy bajusz. Másoknak viszont rögtön pénzt nyomnál a kezébe, hogy keressen fel egy borbélyt, és távolíttassa el az arcáról azt a borzadályt!
De mi is vezérli a teremtés koronáit, amikor úgy döntenek: nőni hagyják arcszőrzetüket? És hogyan befolyásolta a jog és a divat évezredek óta a szakállak és bajuszok viseletét?
Mivel az ókori Egyiptomban csak az uralkodók viselhettek szakállat, a népnek pedig borotválkoznia kellett, ezért még Hatsepszut királynőt is kötelezték arra, hogy a protokolláris alkalmakkor álszakállat viseljen.
A zsidók szakálla a vallás, a szabadság és a jámborság jele volt, és viselésének hagyománya sokaknál még ma is él.
De mi a helyzet a pajesszal?
A régi egyiptomiak és néhány más, a zsidókkal szomszédos nép pogány szokását tiltja a Tóra:
A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el.
E szerint tehát nem volt szabad levágni a szakáll szélét, sem körbeborotválni a fejet, mint ahogy ezt a pogány szokást egyes keresztény papok átvették.
Kontinensünkön a 12. századtól tekintik a szakállat és a hosszú hajat a szabadság és a méltóság jelképének.
De ahogy a régi mondás is tartotta, "bajusz kell a magyarnak", így híres nagyjainkat, Balassi Bálintot, Zrínyi Miklóst, Thököly Imrét és Rákóczi Ferencet is bajusszal ismerhettük meg a korabeli ábrázolások alapján.
Ugyanúgy, ahogy a 17-18. században a parasztokat, katonákat és a köznemeseket is. Ugyanakkor egyes írások szerint, a 17. században, Erdélyben bajuszt csak a legények hordtak, míg a házasemberek szakállat növesztettek.
Ismerheted a múltbeli kackiás, pödrött huszárbajuszt, a lekonyuló Madách-bajuszt, harcsabajuszt és a bozontos rozmárbajuszt is.
Ezek elkészítéséhez a bajuszkefe és a jóféle bajuszpedrő elengedhetetlen volt! A vicces bajuszkötő sem lehet ismeretlen számodra, igaz: csak múzeumok vitrinjeiből vagy régi korokat felelevenítő filmekből.
A Vilmos-bajusz elkészítéséhez a német császár borbélya, Haby mester például olyan bajuszkötőt alkotott meg, amely garantálta a megkívánt hajlásszöget, s melytől peckesen felfelé álló végűvé vált a bajusz.
A ferencjóska pofaszakáll, a vékony angolbajusz, és a favor (az arcot keretező keskeny pofaszakáll) is azt bizonyítják: a divat nem ismert, és ma sem ismer határokat!
Az arab világban a szakáll szintén nagyon elterjedt. Vallási vezetők el sem képzelhetők nélküle! Afganisztánban például a szakáll viseletét kötelezővé tették a férfiak számára.
Uraim!
Arra azonban jobb, ha odafigyeltek: ha divatból vagy a férfiasságotok kihangsúlyozásának érdekében szeretnétek szakállat növeszteni, viszont gyenge az arcszőrzetetek, a ritkás szakálltól nem váltok férfias külsejűvé.
Ha belefogtok, akkor csináljátok rendesen! Ha csak kis kakaóbajusz serken ki arcotokon, akkor inkább barátkozzatok meg a borotvával!
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.