Offline szülők, online gyerekek? Lehet máshogy!

Értem én, hogy hallatlanul magas az érdekességi faktora ezeknek a kütyüknek: színesek, hangosak, változatosak és azonnal reagálnak a pici ujjacskákra. Divatos szóval „instantak".

Az online és offline világok közti híd kiépítéséhez először is meg kell értenünk, hogy egészen más egy digitális bevándorló lélektana, mint egy digitális bennszülötté. Más a szocializációs folyamat, más az énkép.

A Z és Alfa generációnak pedig már lételeme a digitális kommunikáció, a közösségi háló, az online tér, amely személyiségükre is óriási hatással van.

Mi tapostuk ki nekik az online ösvényt

Ha ezeket a változásokat nem hagyod figyelmen kívül, akkor rá fogsz jönni, hogy a fiatalok nem más bolygóról érkeztek, hanem azon a bolygón élnek, mely a mi közreműködésünkkel vált ilyenné.

De álljunk meg egy pillanatra! Ki kezdte ezt a csillámporos életfényezést? Ki alakította ki, hogy Facebookra csak csudiszép, csillivilli képeket lehet feltölteni? Hát mi. Még a Facebook és iwiw hajnalán kezdtük tökéletesre komponálni - akkor még szegényes kis - online profilunkat.

Ez pedig a borasztóra sikeredett nyaralásokról vagy óvodai évzárókról készített "tökéletes" fotóalbumoktól indult, amit hencegve mutogattunk a szomszédasszonynak - valamikor a múltszázadban. Ugye hogy nincs új a nap alatt? Csak a mérték és a tempó változott.

Mi milyen példát mutatunk?

Mielőtt XY-os szülőként vagy pedagógusként kétségbeesel, hogy nem vezet híd az utánunk jövő generációhoz, előbb próbáld meg megtalálni az offline és online világ közötti arany középutat. Szülőként fel kell hagynod a régi sémák mantrázásával, és az „én időmben bezzeg" kezdetű mondatok odamondogatásával.

Bevallom, Y generációsként, egy Z és egy Alfa halmazba tartozó gyermekkel a halmozottan hátrányosak csoportjába sorolom magam, és sokszor esek abba a hibába, hogy Z-nek nagy hegyi beszéd keretében elevenítem fel Y generációm hajnalát, az X generációs szülők nevelési elvei mentén.

Na, de óvatosan ezzel!

Én már egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az online világtól való elzárás jó nevelési stratégia lehet bárki számára. Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink egy olyan világba születtek, ahol az online élettér észrevétlenül simul az életükhöz és számukra csak ezzel működőképes az élet. Ha ettől elzárjuk, készületlenül fogja őket érni, amikor majd munkájuk, vagy tanulmányaik, baráti közzöségeik révén muszáj lesz szembesülniük a web-valósággal.

Mit tehetünk, mi "ősemberek" a jövőért?

Tulajdonképpen szülőként két dolgot tehetsz. Online módba kapcsolsz és azonnal „ráguglizol" az online csoportok működésére és az online zaklatásra. Járj utána, hogy mi az a Twitter, Instagram, és tanuld meg a filter, szelfi, hashtag, gigalike, szmájli kifejezéseket. Igen, muszáj lesz, hiszen ez teszi lehetővé, hogy tudj majd beszélgetni a Z-vel és Alfával, hogy mi történik velük az online térben.

Persze minden lónak két oldala van. Amellett, hogy nekünk meg kell érteni, hogy az online valóság már nagyon is létező valóság, úgy nem árt emlékeztetni (és nem kényszeríteni) utódainkat az offline világra. Ugyanis a Föld még offline-ban forog.

Dávid Edit

Nyitókép: iStockphoto