Hazudni, vagy nem hazudni? Ez itt a kérdés!

Ez a helyzet egy egyszerű, hétköznapi interkcióban sem könnyű, pláne ha egy párkapcsolaton belül kell helyes döntést hoznunk, őszinteség és hazugság kérdésében.

Szólni, vagy hallgatni mindörökre?

Amivel még mindenki biztosan egyetért, hogy léteznek kis és nagy hazugságok.

Ártatlan kis apróság és csak legyintesz rá, de azért feldobja a napodat - még mindig kelendő vagy a "húspiacon".

Annyira jelentéktelen az egész, hogy a bölcs nő belátja, nem is érdemes elmesélni a kedvesnek. Félreértheti, rosszul eshet neki, megzavarhatja a nyugalmát - de értelme nincsen.

Ebben az esetben a teljes és kíméletlen őszinteség negatív, a kis hazugság, az elhallgatás pedig pozitív előjelet kap. Arról nem is beszélve, hogy mennyire felzaklatna, ha neked mesélné a párod, hogy:

- ugye te se akarnád ezt hallani? Szerintem nem, pedig a szituáció ugyanolyan ártalmatlan és jelentéktelen, mint a te kacsintgatásod. Na ugye.

És most képzeljük el azt, hogy megvár és nagyon kedvesen az asztalához hív, hogy meséld el hogy vagy.

Mit teszel most? Leülsz mellé vagy kimented magad és valami tapintatos hazugsággal lerázod?

Játsszuk azt, hogy leülsz hozzá kávézni. Pedig pontosan jól tudod, hogy életed párja ezen tuti ki fog akadni. De azzal is tisztában vagy, hogy a kollégádnak nincs hátsó szándéka, és neked sincs. Most akkor a kedvesed féltékenysége miatt leszel bunkó és rázod le szegény srácot? Pedig te szuverén individuum vagy, jogodban áll azzal barátkozni, akivel csak szeretnél!

Na de már leültél. Most mit teszel? Elmeséled otthon, vagy inkább hallgatsz? Nincs helyes válasz.

A te döntésed. A te lelkiismereted, és senkinek nincsen joga ítélkezni feletted.

Figyelembe kell venned számos körülményt, ami csak az adott helyzetet jellemzi.

Az élet hazugságokból és igazságokból épül fel

Nincsenek kőbe vésett szabályok, nem létezik "kresz szabálykönyv" arról, hogyan kell viselkedned.
De gondoltál-e valaha arra, hogy minden tetted, minden választásod önmagad választása is?

Kövek a zsebben

Ezek a kis és közepes haugságok azért nem olyan súlyosak. Sokkal gyötrőbbek az igazi, nagy hazugságok. Azok, amelyek valóban komoly következményekkel járnak - és olyanok, mint a kövek a zsebedben.

Ha nem ragadsz bele az önbecsapó hazugság csapdájába:

- akkor lesz bátorságod elmondani a kedvesnek, hogy a kapcsolatnak számodra itt a vége. Ezt sosem érdemes elhazudni vagy szépítgetni.

Az őszinteségről sem lehet határozottan kijelenteni, hogy mindig és minden körülmények között erkölcsös cselekedet volna.

Ha elmondod, tedd azért, mert megbántad és bocsánatban, kibékülésben reménykedsz. Ha eszed ágában sincs rendezni a kapcsolatod, de már így alakítottad a dolgokat, legyen erőd azt magadban tartani, és legyen erőd tovább hazudni.

Épp így nem helyes az sem, ha az őszinteséggel megalázod, megszégyeníted és rombolod a másikat. Tipikusan ilyenek a nyilvánosan, indulatosan vagy nyersen arcba vágott igazságok.

A környezetünket mi alakítjuk, a saját választásainkból építjük fel. Ezért minden hazugságunk és minden őszinteségünk legfőképp a saját életünket és saját környezetünket formálja.

Belső iránytűnk - a lelkiismeretünk - nem fog cserben hagyni.

Igyekezzünk jóhiszeműek lenni. A konstruktív hozzáállás sokszor segít rendezni a nézeteltéréseket. Még akkor is, ha súlyos dolgok derülnek ki a partner jelleméről.

Érdemes hanyagul őszintén, de akár kis tapintatos hazugságokkal játszva átbeszélni az álláspontokat.

Dörök Vanda

Nyitókép: iStockphoto