Méregtelenítés - erre számíts

De aztán a többség elretten a megvalósítástól. "Borzasztó lesz, miért akarnék ennyit szenvedni?" Na, de mindenki nyugodjon le: elmesélem, hogy milyen lesz. Aztán eldönthetitek, hogy vállaljátok-e. ;)
Feladat: 5 nap, 5 különbözőféle, patikában megvásárolható gyümölcs-/zöldséglé, 3 liter víz/nap és ezen kívül kizárólag rozs pékáru. Semmi más! (Még kávé sem!)

1. nap:

Pont úgy alakult, hogy aznap reggel 5-kor indult a verkli, és én fél 7-kor komolyan elgondolkodtam azon, hogy hogyan gondolom ezt a hetet kávé nélkül lenyomni... És egyébként is, normális vagyok én? Azt hiszem, ez volt ez egyik legnehezebb pont, mert ha itt visszafordultam volna, nem veszett volna semmi, hiszen jóformán még el sem kezdtem... (Szerencsére elég távol voltam a kávéfőző gépemtől - mintegy 1 km-es távolságra). Így túltettem magam ezen a ponton.

2. nap:

A víz nagyon sokat tud csillapítani a gyomorégésen! Reggel kitettem a pultra a 2 darab 1,5 literes vizes flakont: ennek estig el kell fogynia. Ha nem sikerült napközben meginnom, este addig álltam a konyhában, amíg mindet behörpintettem. Hangulat szempontjából ez a nap volt a mélypont. Egy napja nem ettem semmi normálisat. Nem ittam kávét, és ezt az állapotot megfejelte egy hétfői, rosszul sikerült meeting, ami totál mélypontra vitt. Estére depis, utálatos, kedvetlen morcigombóc voltam.

3. nap:

Ma egy ünneplés miatt nagyon kellett tartani magamat. Próbáltam azt az oldalát nézni a dolognak, hogy milyen hős vagyok, hogy kitartok az elhatározásom mellett. Minden tiszteletem azoké az embereké, akik ezektől a földi hívságoktól távol tudják tartani magukat hosszú távon. De tényleg. Nyilván másból merítenek lendületet. És ez szuper dolog. Nem mondom, hogy nekem viszont ezek adják meg az élet értelmét, mert ez nem igaz. De néha jól jön, hogy továbbgördüljenek a mindennapok...

Egyébként a reggel frissen vásárolt rozs zsömle illata azért megérdemel egy egyperces néma felállást. Ebben a pár napban kárpótolt sok mindenért. De ember legyen a talpán a pékségben, aki reggel, a sok finom, illatozó csoda között vesz magának 5 db rozs zsömlét. Mikor az eladó megkérdezte, hogy "Lesz még valami?", akkor elcsukló hangon rebegtem, hogy "Nem, köszi!"

4. nap:

Holnapután már ihatok kávét! Ha eddig kibírtam, akkor nem szabad gyengének lenni, mert kárba vész az erőfeszítésem! Koncentráljuk más dolgokra! Egyébként is: többféle rozs pékáru is van, szóval éljen a változatosság! A mai zöldséglének - cékla -, pedig gyönyörű színe van!

Bevallom, ma elloptam 2 db 1 cm hosszú paradicsomos tészta szemet. Frissen illatozott előttem a főztöm, nem bírtam ki. Érdekes volt, hogy ilyen csekély mennyiségű étel - tekintve, hogy 3 napja alig ettem - úgy eltömött, mintha egy fél disznót ettem volna meg. Így a kúra vége felé jött a felismerés (és ezért is loptam a tésztát!), hogy az ízek hiányoznak valójában.

5. nap:

Már csak estig kell kibírnom, aztán alszom egy nagyot, és kész! Ha egész héten kibírtam, főztem a milánóit, meg a gyümölcslevest meg a virslit a családnak, akkor estig már kihúzom. Egy falat csokit sem ettem!

Összegzés:

Most, így visszanézve: kibírható. Habár nem ajánlom egy stresszes hétre. Mert azért igényel némi energiabefektetést a dolog. De cserébe valahogy jobban érzem magam. Elmúlt a hasamból az a felfújtság érzet. A mérleg két kilóval mutat kevesebbet - habár én nem fogyókúrás céllal csináltam most ezt a méregtelenítő kúrát. Ha ilyen brutálisan megváltoztatom az étkezésemet, akkor ez a 2 kiló természetes. Annyira büszke voltam magamra, hogy este 10-kor kinyitottam a héten ajándékba kapott csokilikőrt...

Nyitókép: Shutterstock