szex pornó kibeszélő párkapcsolat tárgyiasítás
Varga Viktor egy nemrég lezajlott interjú keretében arról beszélt, hogy véleménye szerint a legtöbb nő szereti, ha szexuális kontextusban tárgyként van kezelve.

A megjegyzés igencsak megosztotta a nézőket és az olvasókat. Sokan úgy vélték, ebben a tipikus hímsoviniszta hozzáállásban gyökerezik a nők általános lealacsonyítása, míg mások még nő létükre is egyetértettek az énekessel.

Bár meglepő lehet, amit most állítok, de én Viktor pártját fogom ezt a kérdést illetően. Már egészen fiatalon, 14-15 éves koromban is gyakran fantáziáltam arról, hogy a kedvenc fiktív karaktereim luxusprostija vagyok – azért képzeletbeli szereplőké, mert akkor épp nem volt olyan hús-vér fiú a környezetemben, aki tetszett volna.

Az ősi mesterséget űző alteregóm nem csak szexuális téren állt az adott film- vagy regényhős rendelkezésére: akárcsak a gésák, az illető intelligens és művelt társalkodópartnere is voltam az együtt töltött idő alatt. (Lám, már akkor elkezdett bimbózni bennem a szapioszexualitás!)

Hogy kissé árnyaljam a képet: az életem legtöbb területén igencsak kontrollmániás vagyok, úgy érzem, csak így tudom magamból kihozni a maximumot. Épp ezért vágyom arra, hogy szexuális, illetve párkapcsolati téren a férfi – nem agresszív, bántalmazó módon, de – éreztesse velem, hogy ő az erős, védelmező, parancsoló fél, én pedig a gondoskodásába simuló nő, aki megbízik az ő vezetői képességeiben.

Forrás: Shutterstock

Félreértés ne essék: iszonyú független és önálló vagyok, nincs szükségem sem sugar daddyre, sem apapótlékra, viszont az intimitás terén izgat, ha valaki tudja, hogyan kezeljen (le) engem.

Ebből egyébként származtak már problémák, történetesen azért, mert azok a férfiak, akik domináns nőt szerettek volna maguk mellé, a felszín alapján rólam is azt hitték, hogy az vagyok, holott nem. Ez később persze problémákat okozott, mert én nem éreztem magam biztonságban mellettük, ők pedig nyilván igényelték volna tőlem a parancsolgatást és a számonkérést (mily meglepő, mindannyian ilyen típusú anya mellett nőttek fel).

Viktor megjegyzésére visszatérve: ha az adott pár a helyén kezeli a tárgyiasítós-dominanciafitogtatós játszmákat, az szerintem kellemesen megfűszerezheti, feltüzelheti a kapcsolatukat vagy a viszonyukat. Ez a felállás egészen addig működőképes lehet, amíg az alapok, tehát a tisztelet, a szeretet és a korrektség jelen vannak a két fél között. Ha azonban ezek hiányoznak, a kapcsolat hamar toxikussá válhat.

Tény, hogy rengeteg nő függ az ilyen jellegű viszonyoktól – én magam is jó néhány évig találkozgattam olyan egyénekkel, akikkel a szex csodálatos volt, de egyébként iszonyatosan fájt, hogy nem szerettek engem. Aztán szerencsére ki tudtam törni ebből az ördögi körforgásból, mert a tudatos külső-belső munkának és az életben elért eredményeimnek köszönhetően egyre jobban megismertem és értékeltem saját magamat.

Mostanság is bírom, ha valaki rendelkezik olyan emberi kvalitásokkal, hogy csípőből a helyemre tehessen intim szituációkban vagy más helyzetekben csupán poénból, de csak és kizárólag úgy, hogy előtte megbizonyosodtam az illető korrekt, őszinte szándékairól. Másképp nem is mennék bele többé ezekbe a rizikós, de kétségkívül vérpezsdítően izgalmas játszmákba.

Te szereted a dominanciajátékot szexuális téren?

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.