Szeretlek, de képtelen vagyok veled együtt aludni

Ebből a szempontból nem vagyok szerencsés, mert mindig olyan férfiakat fogtam ki, akik:

• hangosak voltak az ágyban (nem a szexre gondolok),
• elalvás előtt ölelős-bújós üzemmódba kapcsoltak,
• vagy viselkedésükben leginkább a baglyokhoz hasonlítottak.

Ez első olvasásra furcsának tűnhet, hisz valószínűleg sokan el sem tudják képzelni, hogy egy kiadós esti hancúr után átvonuljanak a másik szobába, és ott térjenek nyugovóra. Ugyanis a külön alvás a köztudatban még mindig a kihűlt érzelmekkel, az elillanó intimitással áll összefüggésben - pedig ez a jelenség valójában nem erről szól.

Én is ebbe a csoportba tartozom. Bármennyire szeretem a páromat, nem erőltetem a közös szundikálást. Ennek az a legfőbb oka, hogy legendásan rossz alvó vagyok, és minden apró zajra, fényre felébredek. (Gyerekkorom óta így van.) A kedvesem teljesen más bioritmussal él: későn fekszik, későn kel, én meg pont fordítva működöm, és este tíz után már nem lehet hozzám szólni. De a legnagyobb (alvás) problémánk abból adódik, hogy ő a horkolók táborát erősíti, és éjjelente olyan hangokat ad ki magából, mint egy vaddisznó.

Egy ideig próbálkoztam különböző dolgokkal (füldugó, orrspray, horkolásgátló cseppek stb.), hogy megmaradjon az együttalvás romantikája, aztán rájöttem: tök felesleges küzdeni. Nekem ez nem megy. És itt most nem arról van szó, hogy nincs igényem ölelésre, épp ellenkezőleg... Imádok bújni, csókolózni, belekucorodni a másik ölébe, csak az ilyen szeánszok után jólesik elvonulni a saját kis helyemre. Tudom, sokan szeretik a kiskifli-nagykifli pózt, és van olyan barátnőm, akire kimondottan nyugtatóan hat a férje hortyogása.

Eleinte nem tetszett a páromnak az ötlet, hogy szétköltözünk éjszakára, és persze előjöttek belőle a szokásos sztereotípiák:

• "Kevesebbet fogunk szexelni?"
• "Mit szólnak majd anyámék, ha megtudják, hogy nem alszunk egy ágyban?"
• "Beszélned kellene erről egy pszichológussal!"

De szépen elmagyaráztam neki, hogy a külön háló kizárólag az alvásra vonatkozik, attól még lehet együtt filmezni, olvasni, beszélgetni. A többiről már nem is beszélve. Úgy gondolom, nincs értelme végigszenvedni az éjszakát a másik mellett, hiszen a párkapcsolat stabilitása nem ezen múlik. Persze minden viszony és minden ember más, de általánosságban elmondható, hogy a kialvatlanság komoly betegségekhez vezethet.

Nyitókép: Shutterstock