párkeresés szingliség kibeszélő
A szingli barátnőm panaszolja, hogy harmincas nőként nem tud hol ismerkedni. Diszkóba már nem mehet, mert ahhoz "idős", színházba, koncertekre pedig hiába jár. Szórakozásnak tökéletes, ismerkedés szempontjából azonban egyet jelent a nullával.

Hiszen ma százból egyszer következik be, hogy egy idegen férfi udvariasan odamegy a nőhöz, aki megtetszik neki, majd bemutatkozik, és beszélgetni kezdenek. Persze, interneten a Föld bármelyik részéről dumálhatna pasikkal, ám az ott nyomuló férfiak többsége nős, vagy csak kalandot keres. Furcsa. Régen az emberek szinte csak a szűk lakóhelyükön belül ismerkedtek, a többség mégis megtalálta a párját. Hogy lehet ez? - tettük fel a kérdést. A választ a 77 éves anyukám adta meg egy beszélgetés során.

Majomsziget a táncparketten

Régen hetente-kéthetente voltak bálok, a legkisebb falvakban éppúgy, mint a fővárosban - mesélte anyukám. - A bálozás nemcsak a fiatalok szórakozása volt: korosztálytól függetlenül mindenki szívesen járt, még az is, aki nem szeretett táncolni. Hiszen ez volt a hétvégi kikapcsolódás helye, ahol a baráti társaságok is összejöhettek. A fiataloknak amúgy sem illett magukban menni, mindig volt kísérőjük: a szülők, de sokszor az egész család, testvérekkel, nagymamával, nagypapával együtt.

Az ismerkedés pedig több volt, mint egyszerű. Már a terem elrendezése egyértelművé tette, ki miért jött el és mit vár az estétől. Az egyik helyiségben voltak az asztalok, ahol enni-inni lehetett, egy másik terem pedig táncparkettként funkcionált. A terem szélén körben széksorok voltak, és bizony komoly jelentősége volt annak, ki hová ült...

Az első sorokban mindig a hajadon lányok vagy az ismerkedni vágyó nők (elváltak, özvegyek) foglaltak helyet, akik szívesen fogadták, ha táncra kérték őket. A hátsó sorokban ült a fiatalok családja, illetve azok a házaspárok, akik szimplán csak szórakozni jöttek. A táncparkett közepén egy férfiakból álló csoport - a "majomsziget" - állt. Azok a fiatal fiúk, idősebb agglegények vagy elvált férfiak alkották, akik kifejezetten ismerkedni jöttek.

Ha egy fiúnak megtetszett egy lány, odament, és felkérte táncolni. Közben megindult köztük a beszélgetés - és ha a felkérés többször megismétlődött, a lány pedig igent mondott rá, az általában egyértelmű jele volt annak, hogy a két fiatal közt komoly vonzalom van kibontakozóban. Ezután a fiú odakísérte a lányt a szüleihez.

Ha még nem ismerték egymást, bemutatkozott, majd engedélyt kért, hogy meglátogassa a leányzót az otthonában. Innentől kezdődött a hivatalos "udvarlás". Ha már idősebbekről volt szó, természetesen a szülőkkel való bemutatkozás elmaradt, inkább csak csatlakoztak egymás baráti körébe, és ment tovább az ismerkedés, ahogy kell.

Forrás: Shutterstock

Csalók kizárva!


Hogy miért volt ez a végtelenségig egyszerű és célszerű? Egyrészt, mert mindenki szándéka egyértelmű volt. Ha valaki megtetszett, nem kellett bonyolult haditervet kieszelni arra, hogyan állj szóba vele, csak felkérted táncolni, és kész. Ez pedig nemcsak a fiúkra volt igaz.

A hölgyválasznak köszönhetően a lányok is élhettek a lehetőséggel. Másrészt sokkal nehezebb volt másnak mondani magad, mint ami vagy. A bálban általában mindenkinek rengeteg ismerőse volt, így hát elég nehéz lett volna a 10 éve nős Bélának beállni a majomsziget közepébe, hogy idővel egy kis "friss húst" szedjen fel...

Miénk az egész világ, mégis magányosak vagyunk benne?

A neten ugyan 100 vagy 1000 kilométerre lakó férfiakkal/nőkkel csetelhetünk, az ismerkedés legegyszerűbb és leghasznosabb módja mégis hiányzik az életünkből. Az, hogy egy idegen férfi lazán odamehessen egy nőhöz, bemutatkozhasson és elhívhassa táncolni, vagy akár - másfajta helyen - egy kávéra.

Egy negyvenéves szingli nő parái

Persze, ma is előfordulnak vágyakozó pillantások két idegen között, aztán a dolog legtöbbször ennyiben marad. Legfeljebb, miután a srác hazamegy, kiírja az internetre: "Üzenem a lánynak, aki ma az X koncerten táncolt az első sorban piros pólóban, hogy gyönyörű, és írjon rám! Légyszi, osszátok!"

Megértem a mai szingliket. Így tényleg nehéz lehet...

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.