Lufi pasik - ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor nem is az

De miért terjedt el semmit kínálni arany köntösben, és miért nem fordulnak át ezek a tökéletes randik meghitt kapcsolatokba? És kik azok a lufi pasik?

A sohavégetnemérős randizás

A lufi paliknak a randizás a fő műsorszámuk, és ezen a szinten többnyire meg is ragadnak. A fényűző, nagystílű rongyrázás az ő asztaluk. Az első randin hosszú hétvégés wellness, a másodikon római kiruccanás. És ennek a hatalmas csinnadrattának, amit körülötted rendez, meg is lesz az eredménye: te odáig leszel érte, meg vissza.

A lufi egyre növekszik, és szép színes. Büszke lehetsz rá, mert mindenkinek tetszik, és csak a tied, elnyered vele a barátok és a család elismerését is. De közben nem kapsz tőle semmit, csak üres ígéreteket - és ezt sokáig észre sem veszed. Igazából szemfényvesztés az egész. A hódítás, a randik ára nő, de az értéke nem.

Csak a kezét nézd!

Mint minden jó bűvészt, a lufi palit is úgy lehet kiszúrni, ha nem arra figyelsz, amit mond, hanem arra, amit csinál! Az ígéretek és a nagystílű gesztusok mögött sosem találsz majd igazi, kézzelfogható törődést.

Ne sírj, kapsz másikat!

Elmaradhatatlan a nagy pukk. A "rendes" srác eltűnik, mint a lufiból a levegő. A vége mindenképp egy kiadós sírás, és kiakadás, mert "drágám, épp most szakított veled egy jól beadagolt remény" - amit 30 körül valljuk be, akarva akaratlanul építget magában minden első randi után az ember lánya....

Aztán kezdődik minden elölről... Mert hát a szerelmi piacgazdaság alapja: az új lufi és a romokban lévő (ön)bizalmad találkozása. Az előző pofáraesés miatt tovább kéreted magad: már csak akkor adod be a derekad, ha a következő a csillagokat is lehozza. De persze pont ezek a csillagot ígérgetők a legnagyobb lufik.

Az atmoszférában oxigénhiányos, kábult nők úszkálnak, oxigénmaszkos férfiakat követve, a semmibe. Valahol útközben pedig elmaradt az érték, a tartalom. Viszont csillagok közül lehet a legnagyobbat zuhanni. Szabadesésnél számolhatsz úgy 1100 kilométer/órával.

És ha most azt mondanám, a férfiak hibája, hazudnék. Ha azt mondanám, a nőké, nem mondanék igazat.Ez valószínűleg olyan, mint a kereslet és a kínálat. Végső soron piacgazdaságban élünk. Az agyunk pedig beállt rá - és lehet mára a szívünk is. Pedig a megoldás pofonegyszerű: rövid távon csak kell egy jó kávé, hosszú távon meg egy rendes ember, aki szeret.

Makra Flóra Emese

Nyitókép: iStockphoto