Régen mosógépünk se volt, mégis boldogabbak voltunk, mint most!

Pedig tudom, hogy ez a recept hatalmasat bukna egy mai közkedvelt főzős műsorban. De számomra mégis ez a világ legfinomabb krémje, mert a nagymamám így csinálta. Sokan hangoztatnak hasonló mondatokat, és visszavágynak azokba az időkbe, amikor még sokkal kevesebbjük volt. De vajon miért? Nem, nem a nincstelenségre áhítoznak, és az aszkéta életmódra szeretnének felesküdni, és nem, nem azt szeretnék, ha ma sem lenne automata mosógépük, és még mindig kézzel kellene mosniuk.

Emlékeztek például a sorban állásokra, amikor banán érkezett? Ráadásul még ilyenkor sem vehettél annyit, amennyit szerettél volna, hiszen volt egy limit, hogy minél több embernek jusson. Bár gyerekként ezt is kalandként éltem meg, ma már nem biztos, hogy örülnék, ha csak így juthatnék e déli gyümölcshöz. Mégis jó emlékekkel gondolok vissza ezekre az időkre. És hogy miért is?

Nagyon egyszerű. Ezeket a materiális dolgokat élmények, érzések kísérték. Méghozzá pozitívak. A gyermekkor, a fiatal éveink, a nyiladozó érzelmi és értelmi világunk kísérői voltak és automatikusan hozzákapcsolódtak az akkori érzelemvilágunkhoz. Vagyis ezeket az érzéseket keressük és sírjuk vissza, hiszen ki lenne ma már boldog akkor, ha valóban cukros kenyeret kellene ennie - vagy fürdőkád híján lavórban kellene mosakodnia?

Az is biztos, hogy a világ sokat változott, és a technikai újítások bár megkönnyítik az életünket, az emberi kapcsolatokban nem csupán pozitív hozadékkal bírnak, hanem negatív hatásokkal is.
Régen még levélben kommunikáltunk, amit volt, hogy illatos parfümmel is meghintettünk, amikor szerelmünknek küldtük. Vagy karácsonykor, nyaralásokkor képeslapokat küldtünk haza. Melyek olykor később érkeztek meg, mint mi magunk az utazásból - mégis bensőséges hangulatot kölcsönöztek a kapcsolatoknak. Ma az üzeneteink megfoghatatlanok, valahol az éterben keringenek, és bár rögtön célba érnek, elvesztették a bájukat.

Számos fejlődésen ment keresztül az évek során a világ, s ma már a multifunkcionális elektromos robotgépektől kezdve az okoseszközökig sok minden a rendelkezésünkre áll, azonban egy biztos: nem ezektől vagyunk vagy leszünk boldogok. De attól sem, ha ezek nincsenek. És ez a nosztalgia lényege.

Mindig az érzéseket keressük, az élményekhez, az érzékeléshez fűződő emóciókat, és nem a materiális dolgokat. Vágyakozni tehát lehet, hiszen egy íz, egy szag visszaidézi az egykori érzéseinket, és boldogsággal tölthet el bennünket. Ám ettől függetlenül arra kell törekedni, hogy a mában légy boldog. Hiszen pár év múlva lehet, hogy pont a mostani jelenedet fogod visszasírni.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock