Ikervesztés: Hiába akarok tartozni valakihez, nem tudok kötődni!

Ránézésre tipikusan az a karakter, akire azt mondják: csak megszületned volt nehéz. Ám ő ennek ellenére sosem volt felhőtlenül boldog. Az édesanyja bevallása szerint már pici korában is szeretett egyedül lenni, de ez akkoriban még nem tűnt problémának. Aztán az iskolai évek során ez csak fokozódott: hiába vette körül szerető közeg, mégis folyton magányosnak érezte magát.

Egy idő után a barátainak is feltűnt, hogy egyre többször vonja ki magát a közös programok alól, vagy ha részt is vesz egy-egy bulin, egyáltalán nem tud feloldódni. Ez az érzéscsomag pedig a párkapcsolataira is rányomta a bélyegét: olykor kifejezetten olyan nőket választott, akikkel tudta, hogy sosem lehet boldog, máskor pedig a legtökéletesebbnek tűnő kapcsolataiban is magányosnak, meg nem értettnek, magára maradtnak érezte magát. Minden esetben rövid idő alatt szakított a partnereivel - pedig állítása szerint hosszú távú kapcsolatra, családra, gyerekekre vágyik.

Ákos ezen mérhetetlenül kiakadt, és azt választotta, hogy akkor inkább egyedül marad - majd néhány hónappal később, az édesanyja szelíd unszolására, eljött hozzám. Elkezdtük a terápiát, majd egy idő után kiderült, hogy Ákos lelki problémái mögött az ikervesztés jelensége áll. Ez akkor vált teljesen egyértelművé, mikor az összes erre utaló tünet mellett kiderült, hogy az anyukája annak idején két kisbabát hordott a szíve alatt, ám az egyikük magzati korban életét vesztette.

A magány a volt ikrek életének az alapja...

Ha az ikervesztés a várandósság korai szakaszában történt, akkor sokan nem is tudnak róla, hiszen ekkor még semmilyen észrevehető jele nincsen - így azt sem tudhatják, hogy ez a fel nem dolgozott trauma alakította az addigi életüket.

Az ikervesztés hatásai az életre

Annak ellenére, hogy szeretik őket, hogy nincsenek egyedül, a magányérzés folyamatosan jelen van. "Volt ott még valaki, és bárki álljon is a helyére, az már nem az igazi." Gyerekként ezek az emberek egyedül játszanak, az óvodában és otthon is. Felnőttként pedig egyedül érzik magukat még a párjukkal is, annak ellenére, hogy szeretik egymást. Rendszeresen olyan párt választanak maguknak, aki nem elég jó nekik, vagy tudattalanul folyamatosan az elvesztett testvérüket keresik, akihez nem ér fel senki, így nem is tudnak párkapcsolatot kialakítani.

Ha az egyik iker a méhen belül meghal, akkor a méh az életben maradt gyerek számára is veszélyessé válik. Ilyenkor a gyerek a saját megsemmisülésétől is fél, és ez a félelme sokszor meggyengíti az anya-gyerek kötődés kialakulásának folyamatát. Ez pedig később megnehezítheti a párválasztást is, hiszen, mint tudjuk: ha az elsődleges kapcsolódási mintáink sérülnek, akkor a többi is nagy eséllyel hibás lesz.

Ezek a gyerekek az első pillanattól kezdve tele vannak tudattalan szemrehányással az anyjuk felé, amiért nem tudta megóvni, vagy éppen kitaszította magából a másikat. Althea Hayton terapeuta egyszer azt írta, hogy "Az ikrüket vesztett gyerekek mások, mint a többiek. A születés előtti élmény formálta másra a karakterüket" - és ebben teljesen igaza van.

Varga Anita

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock