munkahely HR munkakeresés állás munkavállalás munka Tolvaj Vica szabályok generáció
​A világunk folyamatosan változik, de vajon lépést tudunk tartani vele? Nagyanyáink egy életre választottak hivatást és munkahelyet, ma ez már nem így van. Tíz éve azt mondták, hogy hétévente egészséges munkahelyet váltani.

Ma már minden szakember azt mondja, hogy 2-3 év egy munkahely szavatossága, majd ha ez letelt, érdemes továbbállni egy másik helyre, ami újabb kihívásokkal kecsegtet. Aki már túl van egy-két állásinterjún, az tudja, hogy az adott szférában nagyjából mire számítson, esetleg már "meghívásos" alapon vált munkát, egyik multiból ugrik a másikba. Jó esetben egyre feljebb megy a ranglétrán - vagy egyszerűen csak egy más környezetre vágyik.

Ami viszont nagyon érdekes: miért hallom szinte minden álláskeresőtől azt, hogy nincs egy normális meló sem a piacon? Miért hallom azt szinte minden munkáltatótól, cégvezetőtől vagy HR-estől, hogy nincs egy igazán dolgozni akaró és tudó munkavállaló sem? Miért nem találkozik a kereslet és a kínálat?

Egyszerű. Mást akar az egyik, mint a másik, és amíg a két álláspont nem közelít egymáshoz, talán sosem találkozik a két érdek. Az eredmény üres álláshelyek és dolgozni akaró, ám megfelelő munkát nem találó munkanélküliek.

A mai huszonévesek már nem vevők az idősebbek által olyan nagyra becsült biztos, klasszikus szabályokkal teli munkahelyekre. Őket nem lehet keretek közé szorítani, a munkáltatók viszont még nem állnak erre készen. Gizike, az "ős HR-es" nem fogadja el, hogy Pisti nem tud 18 óráig maradni, mert 18:15-től foci edzése van, ezért inkább bemegy hamarabb vagy otthonról pótolja a melót. Ez egy másik generáció, mások az igényei, amire nagyon egyszerű lenne a megoldás, de Gizike és Pisti sajnos még nem állnak készen az egyeztetésre.

Na, de akkor álljunk is meg egy percre! A minap állásinterjún jártam kíváncsiságból, elég izgatottan, hiszen évek óta nem csináltam ilyet. Mivel láttam, hogy a munka során egyenruhát kell viselni, így még nagyobb figyelmet fordítottam arra, hogy csinosan menjek, és nagyobb precizitással készülődtem, hiszen itt fontos a külső. A nagy irodaházban egy tanterem jellegű szobába invitáltak, ahol már bent ült négy lány.

Forrás: Shutterstrock

Ezután az interjúztató tíz percen keresztül arról regélt, hogy mennyire királyak, mennyire jó náluk dolgozni és micsoda továbblépési lehetőségek vannak. Majd kiosztotta a teszteket, aminek kitöltése "csupán" egy órát vett igénybe - pedig ekkor már 30 perce ültünk ott a semmiért! Mert pusztán azt tudtuk meg, mennyire fantasztikus a cégük, de sem a pozíció pontos definiálása nem történt meg, sem a munkaidő ismertetése, és a fizetésről sem esett szó. A kérdésekre pedig azt mondták, hogy most nem tudják őket megválaszolni. Majd!

Szóval egy rohadt teszt miatt egy órát utaztam, pedig azt otthon, a kanapén ülve is kitölthettem volna. A modern világban ennek már így kéne működnie: nem raboljuk egymás idejét, ha nem vagyunk személyesen kíváncsiak a másikra, csak a "tudására". Ám ők nem így döntöttek, inkább beültettek minket a vizsga körülmények közé. Ha megírtad a tesztet, légy boldog, lehet, hogy visszahívnak majd személyes beszélgetésre, úgy két-három hét múlva...

Csakhogy te mit nyersz mindezzel?! Neked is lennének kérdéseid, igényeid, netán elvárásaid. Ugyan! Légy megtisztelve, hogy beülhettél a cég "vizsgapadjába", és válaszolhattál a kérdéseikre, amik szerintük a talpraesettségedet bizonyítják!

Amennyiben nem felelsz meg a teszt szerint a pozícióra, akkor sajnos nem tudnak kiértesíteni, arra már nincs kapacitás. Ülj két hétig, és várd, hogy talán szólnak, hogy te vagy az egyik szerencsés nyertes, akit behívnak egy személyes beszélgetésre. Ülj, és várj! Ha nem szólnak, akkor nem vagy jó még az "alja" pozícióra sem. Ez van. Ön most nem nyert!

Ez vajon motiváló a mai fiataloknak? Motiváló, hogy beállhat a sorba, hogy részt vehet egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben? NEM. A ma gyermeke (és ebbe már a harmincasok is beletartoznak) nem így működik. Bízom benne, hogy ez változik, a cégek és a munkavállalók hamar megtalálják a közös hangot, és eljön az az idő, amikor könnyedén találkozik a kereslet és a kínálat. Hiszen sok értékes munkaerő keres munkát, és sok remek cég kínálhatna számukra jó lehetőséget!

Job hopper vagyok, és büszkén vállalom!http://www.she.hu/nofilter/20190404-job-hopper-vagyok-es-buszken-vallalom-angyal-ani.html
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.