Facebook Lippai Flóra abberáció véleménynyilvánítás agresszió kommentelők vélemény komment kommentelés
Segítséget kérsz egy Facebook-csoportban, és máris rosszindulatú kommentekkel találod szembe magad. Vajon honnan jönnek ezek a habzó szájú, megkeseredett emberek?

A jelenség olyan szintre nőtte ki magát, hogy néhány lelkes kutató sem hagyta figyelmen kívül. Pár éve a Live Science honlapján megjelent néhány felmérés az online trollkodásról. A kutatás kimutatta, amit már amúgy is tudunk: bár a trollok csupán a hozzászólók kis csoportját alkotják, sokuk szociopata vonásokkal rendelkezik.

Persze egyéb személyiségzavarokból is lehet csemegézni: nárcizmus, elfojtott szadizmus vagy szexuális aberráció, pszichopátia. Egyébként ezek a személyiségvonások meglepően gyakoriak a társadalomban...

Szóval, ez az alap, de a helyzet azért árnyaltabb ennél. A született őstrollok ugyanis befolyásolják az online környezetüket, olyan hozzászólókat is bevonva a kommentháborúba, akik egyébként maguktól nem írtak volna fröcsögő kritikát. A kutatás szerint könnyebb bevonni a gyalázkodásba azokat a felhasználókat, akik egyébként is rossz hangulatban vannak, vagy nehéz időszakon mennek keresztül.

Sőt, a trollok egy hosszú távú negatív hullámot is képesek generálni. Sokan pedig bekapják a csalit: hiszen egy anyádat szidó, velejéig rosszindulatú kommentet nagyon nehéz figyelmen kívül hagyni, főleg kezdő internetezőként.

Nem véletlen, hogy aki egyszer már jól kifröcsögte magát valamin, az később rendeszeresen feljár a közösségi platformokra hasonló élményért. Legalábbis a 80%-uk nem tud ellenállni. A miért persze világos: az online tér biztonságot, anonimitást nyújt. Egy troll pontosan tudja, hogy valószínűleg senki nem fogja felkutatni a lakcímét csak azért, hogy "elbeszélgessen" vele. Ettől olyan bátor.

Forrás: Shutterstock

Épp ezért a Facebook és más közösségi platformok a szociológusok és pszichológia professzorok mekkája lehet. Az interneten gyakorlatilag nem kell "viselkedni", felelősséget vállalni, a másik szemébe nézni - így mindenki olyan lehet, amilyen valójában. Természetesen csak abban az esetben, ha idegeneket gyaláz.

Hány ismerősöd posztja alatt látsz komolyabb beszólást? Mennek a lájkok és szívecskék, meg hogy "Jaj, de szépek vagytok!" Még egy tengerparton pucsítós kép esetében is, ahol pedig garantálom, hogy a többség első reakciója közel sem ilyen kedves...

Moderálni persze lehet. Egyelőre ennél jobb módszert még nem találtak ki a személyiségi jogok védelmére az interneten. A trollok természetesen mindig a szólásszabadságra hivatkoznak - szerencsére általában eredménytelenül. Érdekes tanulmány lehetne az is, hány ember veszi a szívére a "kedves" hozzászólásokat.

Józan ésszel végiggondolva persze tudod: a másik a saját frusztrációját éli ki rajtad, különben mi oka lenne bántani, ha nem is ismer? A baj az, hogy a tudattalanunk ezt nem mindig így reagálja le, ezért az első pillanatban mindenképp rosszulesik a verbális támadás.

Ezen felül a trollok szorgoskodása azért sem építő, mert negatív légkört teremtenek maguk körül, másokat is befolyásolva ezzel.

A legjobb amit tehetsz, hogy nem reagálsz. Könnyűnek hangzik, valójában viszont sok troll mestere annak, hogyan húzza ki a gyufát még a leghiggadtabb felhasználóknál is. Vitába szállni vele értelmetlen, mert az észérv hatástalan fegyver ellene. Gondolj arra, hogy neked legfeljebb öt perc kellemetlenséget okoz - neki viszont az egész életét magával kell töltenie.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.