A sírokra tett virág az örök szeretet jelképe...

Elkomorodva léptem be a temetőbe. Nemcsak azért, mert olyan családtagokat és ismerősöket kellett meglátogatnom, akikkel már csak ott találkozhatok, hanem mert úgy tűnik: szeretteink még holtukban sem nyugodhatnak békében.

Egyesek úgy adják-veszik a nekik szánt virágokat, mintha csak a piacon lennének - merthogy minek annak virág, aki már nem lélegzik? Hiszen úgysem szívhatja magába az illatát, nem gyönyörködhet benne. Vagy inkább csak arról van szó, hogy úgysem tudja megvédeni, ami az övé?

A sírgyalázókat az anyagi haszonszerzés vezérli, ennek érdekében pedig nem riadnak vissza még az egyik legelítélendőbb bűntől sem: meglopják a halottakat. És nem csupán őket. A legnagyobb kárt az itt maradottaknak okozzák. A valódi veszteség nem is anyagiakban mérhető, ezek az emberek az emlékeinket gyalázzák meg.

Minden sír egy-egy lelket takar. Az anyagi javakból már csak az emlékezés virágai - rózsák, krizantémok - maradtak meg a számukra. Nem mások ők, mint por, hamu... és néhány virág. Emlékük a sírjukra tett növényekben él tovább, melyeket mi töltünk meg lélekkel. Amikor elhelyezel egy szál virágot a síron, a lehető legbensőségesebb pillanatokat éled át közben.

A virág összetartozásotok jelképe, lelketek egybefonódásának szimbóluma, az örök szeretetet jelenti, mely sosem huny ki benned - akkor sem, ha maga a növény már elhervadt. Mindez csakis a kettőtök ügye - ezért az emlékezés virágát egy harmadik személynek megérinteni sem lenne joga...

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock