antropológia nők Nagy X. Viktória női szerepek különbségek férfiak társadalomtudomány viselkedési formák Darwin megítélés
A tudomány is könny- és véráztatta harcmező, ha a női lélekről és testről van szó. Angela Saini Inferior című könyve sokkoló állításokkal tesz kísérletet arra, hogy bebizonyítsa: a tudósközösség félreismeri a női nemet.

A nők szexuális viselkedése sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Ha ezt megértjük, közelebb jutunk a két nem közötti különbségek megértéséhez is - állítja Saini. Rengeteg kutatást átnézett, evolúciós és néprajzi bizonyítékokat elemzett, és végül kiderült: szinte kisimulnak a nemek közti egyenlőtlenségek, ha egészében vizsgáljuk a képet.

A férfi vadászik, a nő őrzi a tüzet!?

Elterjedt nézet, hogy a nőnek komoly érdeke fűződik a monogámiához, hiszen véges számú petéje van, és sok energiát fektet az utód nevelésébe. Ellenben a férfinak végtelen számú lehetősége van, és minimális energiát kell befektetnie szülőként, tehát neki az jobban megéri, ha több nő veszi körül. Máris kész a kettős morális mérce!

A jelenleg folyó kutatások azonban egyre többször vizsgálják felül a már elfogadott tanokat. Például Namíbiában végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a himba nevű törzsben a férfiak és a nők egyaránt szabadon kalandozhatnak, és így mindenki boldog.

Ugyancsak sziklaszilárdan tartja magát az az anyaságról kialakult nézet, miszerint a nőnek biológiailag meghatározott ösztöne, hogy gyereket neveljen. Ma természetes, hogy egy nő minden nap egyedül van a gyerekkel, holott egymillió éve a közösségek tagjai még megosztották egymás között az utódgondozást (bár erről csak hipotézisek léteznek).

Szintén antropológiai kutatások állítják: az anyai szeretet nincs a nő agyába kódolva, hiszen számos ellenpélda bizonyítja, hogy a nő képes rosszul bánni a gyerekével. Ahogy más fajoknál, úgy az embernél is kiderült: ha az anya képtelen boldogulni vagy segítség nélkül marad, eltaszíthatja magától az utódot. Tehát az anyai szeretet nincs a génjeinkbe kódolva.

Forrás: Shutterstock

Mire is jó a klimax tulajdonképpen?

Az evolúció szabályai szerint a meddőség az élet végét kellene, hogy jelentse, ezért Saini szerint rejtély, hogy miért élnek a nők ilyen sokáig a termékeny korszakuk lezárultával. Rengeteg női kutató foglalkozik a nagymama teóriával, mely a menopauzát ugyan nem, de az azután következő hosszú éveket magyarázhatja. A nagyi túlélése a legfontosabb a család életében, mert jelenléte biztosítja, hogy a gyerek és az unoka is túléljen mindent. Gondoljunk csak a saját nagymamánkra!

A női aggyal kapcsolatos mítoszok is rendíthetetlennek látszanak: pl. a nőnek jobban megy a multitasking, ellenben a férfi jobban tájékozódik. Miközben babák fejlődését tanulmányozták, szakértők kimutatták: normális körülmények között csupán apró különbségek fedezhetők fel a két nem agyi képességei között.

Kiirthatatlan az a vélekedés is, hogy a nők kevésbé intelligensek, mert kisebb az agyuk. Holott a fej és a test aránya számít, ha nem így lenne, akkor az elefántok igazi zseninek számítanának. A könyv egyik érdekessége, hogy maga Darwin is pártolta ezt a teóriát - persze ez a tévedése mit sem von le evolúcióelméletének fontosságából.

Bár a kötetet megkapják az angol középiskolák, azért érdemes némi kétkedéssel forgatni... Az valóban hasznos, ha sikerül ledönteni a nemi sztereotípiákat a jövő kutatói előtt, de két fejezet között azért vegyük le a női szemellenzőt!

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.