Pozitív és negatív nemi diszkrimináció a multi cégeknél

Csakhogy a legjobb szándék is könnyen a visszájára fordulhat. Ugyanis ami az egyik csoport szempontjából pozitív diszkrimináció, az a másik csoportot nagyon is hátrányosan érintheti - pláne, ha a "bármi áron keresztülvisszük" a jelszó. Legalábbis erről számol be Veronika, aki 2 éve dolgozik egy multiban, és testközelből látja a dolgokat. És felfigyelt néhány érdekességre:

Először persze nagyon szimpatikus volt neki, mennyire odafigyel a cég, hogy egyenlően osszák szét a különböző pozíciókat férfiak és nők között. De egy idő után felmerült benne a kérdés: vajon őt - mint nőt - csak azért vették fel annak idején, hogy javítsa a statisztikát, vagy tényleg alkalmasabb volt a többi jelentkezőnél? Ez a kérdés egyrészt saját önbecsülését is rosszul érintette, másrészt az igazságérzetét is bántani kezdte.

Sajnos a kétségeit és felháborodását tovább növelte, amikor ő maga került olyan pozícióba, hogy jelentkezőket interjúztathatott. Az állásinterjúra besétáló teljesen megegyező kvalifikációval rendelkező férfiak és nők közül rendre a nőket vették fel... Sőt, komoly gondot jelentett, ha mondjuk, a legalkalmasabb jelölt történetesen férfi volt - így viszont rontotta volna a statisztikát... Márpedig a számok makacs dolgok, és a multiknál szigorú követelmény, hogy nőknek és férfiaknak fele-fele arányban kell dolgozniuk a cégben.

Hasonló elven működnek az előléptetések is. Veronika elkerekedő szemekkel figyelte, hogy a női vezetők gyakorlatilag védett személynek minősülnek. Akkor is, ha képtelenek együttműködni saját csapatukkal. Ilyen esetben sem a női főnöknek kell mennie, hanem megvárják, amíg a beosztottai dobják be a törölközőt. Merthogy a kirúgás töménytelen papírmunkával jár, és ugye a - fent említett - statisztikának sem tesz jót.

De nem csak a "nagy" dolgokban vette észre, hogy igazságtalanul bánnak a férfi munkatársakkal: míg mondjuk, Veronika a meleg nyári napokon gond nélkül mehet szandálban és nyári ruhában (azért nem strandruhában) dolgozni, addig a férfi kollégáinak illik (értsd: kötelező) zárt cipőben és hosszú nadrágban ülni a gép előtt.

Persze az éremnek két oldala van, és egyelőre a pozitívumok vannak túlsúlyban. Veronika nem győzi hangsúlyozni, hogy természetesen örül, hogy egy olyan cégnél dolgozhat, ahol a nőknek nem kell aggódniuk, hogy törést jelent majd a karrierjükben a gyerekvállalás. Vagyis nem kell attól tartani, hogy ha teherbe esel, akkor jó eséllyel búcsút inthetsz a munkahelyednek - de a pozíciódnak biztos.

Kétségtelenül kijelenthetjük, hogy összességében jó úton járnak a hasonló elveket követő cégek. Csak arra kellene vigyázni, hogy mindez a nagy "egyenlőségre, sokszínűségre törekvés" ne forduljon át a saját maga paródiájába. A szentséges statisztikát sokkal rugalmasabban kéne kezelni, hiszen ha pusztán az alapján vesznek fel valakit, mert nő/félvér/homoszexuális, akkor az minden, csak nem egyenlő elbírálás.

Nyitókép: Shutterstock