Modern élelmiszeripar: adalékanyagok, hormonok, vegyszerek

De valahogy rossz érzése támad az ember lányának, ha belegondol, hogy a sok kicsi sokra mehet... És persze nem mutatható ki megcáfolhatatlanul összefüggés a sok új keletű "civilizációs betegség" és a felturbózott élelmiszeripari termékek között. De azért könnyű megérteni, hogy Vanda min húzta fel magát ennyire, miközben anyagot kutatott ehhez a cikkhez...

1. Se tyúk, se tojás

Amíg a csirke nem kerül a húspultba, addig a "húsgyáraknak" csak költséget jelent, amiben áll a pénze. Etetni kell, megóvni a fertőző betegségektől, szállítani, stb. Ezen nemes okból kifolyólag a lehető leggyorsabban kell felhizlalni és levágni őket.

Jobb, ha tudod, hogy ezért ebédedet zárt, szűk térben nevelik. Egyetlen négyzetméterre akár 19 csirkét is összezsúfolnak. Ezek az állatok napfényt sosem látnak, szabad levegőn sosem kapirgálnak. A kikelésük után másfél hónappal (!) le is vágják őket. Ez brutálisan gyors. Miközben a mellhúsuk olyan nagyra nő, hogy a lábuk gyakran eltörik, mert a csont nem bírja el a súlyt.

2. Olcsó húsnak...

A feldolgozott ételek (párizsi, májkrém, virsli) rákfenéje, hogy feldolgozás során muszáj eladhatóvá, kívánatossá tenni az ételt.

• Ilyenkor kerül az bele az a kismillió adalékanyag, amit aztán jóízűen megszel.
• Na mármost, hogy ez (a mindenféle nagyon nem húsból álló) trutyi eladható és jóízű legyen, tele kell nyomni ízfokozóval.

Ez a nátrium-glutamát (ami az ételízesítő alapanyaga is). Minél kevesebb benne a hús, annál több ízfokozó kell. Az, hogy állatkísérletek során az ízfokozók használatakor szaporodási zavarokat és születési rendellenességet figyeltek meg, nem érdekes! De téged érdekeljen! Ezekbe az ételekbe foszfátokat is tesznek, amik meg a szervezet kalciumfelvételi képességének tart be. Helló, időskori csontritkulás!

3. A transzzsír diszkrét bája

Amikor a növényi olajokat hidrogénnel kezelik, létrejön a transzzsír. Ebben az a jó (nyilván nem neked), hogy az olaj megszilárdul, és hosszabb ideig lesz tárolható. Mi a baj vele? Például, hogy befolyásolja az anyagcserédet, szívinfarktust, agyérgörcsöt okozhat, sőt, nőknél csökkentheti a fogamzáskészséget.

4. Boci, boci tarka

A tehéntej a borjú anyateje. Ezért a tejgazdaságokban arra van szükség, hogy a tehenek folyamatosan terhesek legyenek, és ellés után azonnal elválasszák tőlük a borjaikat. Pedig amúgy is 10-szer annyi tejet termelne az a szerencsétlen anyaállat, mint amennyit a kicsinye meginna, de nehogy már holmi emberséges bánásmód miatt 10% haszontól elessen a termelő!

5. Gyümölcs anomália

Hallottál már a kényszerérlelésről? Ez azt az eljárást takarja, amikor a gyümölcsöket éretlenül szüretelik le, és az érés a szállítás során következik be. Igen, ládákban! A banánt zölden lekapkodják, majd a hosszú hajóúton, amíg szállítják, a tárolóikat felfűtik etiléngázzal. Ennek hatására a gyümölcs érett lesz. De ez mind semmi ahhoz képest, hogy mennyi vegyszer kerül elfogyasztásukkal a szervezetünkbe!

Ez hatványozottan igaz a citrusfélékre. Az igaz, hogy közvetlenül szüret előtt már tilos permetezni, csakhogy akad itt egy kis bibi: a citrusok rendkívül hajlamosak a penészesedésre. Hogy ezt a malőrt elkerüljék, vegyszerben fürdetik meg a gyümölcsöket. Igen ám, csakhogy ez a vegyszer benne marad a héjban.

6. Zöldség titkok

Ugye azt mindenki tudja, hogy télen nem teremnek zöldségek. De a boltokban mégis van belőlük bőven.

• Hát elárulom, nitrát is van bennük bőven, mert a műtrágya télen nem tud annyira beépülni a zöldségekbe, és a sejtjeiben marad.
• Ráadásul kapsz még hozzá egy kis bónusz növényvédőszert is, mert télen nagyobb valószínűséggel marad benne. Ugyanis hidegben a növényt könnyebben támadják meg a kórokozók, ezért a termelők több vegyszert kényszerülnek használni.

Nyitókép: Shutterstock