evolúció hűtlenség evolúciós pszichológia megcsalás pszichológia ősember irigység féltékenység
A féltékenység zöld szemű szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most főleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nők és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.

Kezdjük a szakmázással: mit mond erre a pszichológia? Mi is a féltékenység, és honnan ered?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a féltékenység általában két okból származhat:

  • egyrészt táplálhatja a kisajátítás iránti vágy
  • vagy alapulhat a kisebbrendűségi érzeten
Forrás: Getty Images/kristian sekulic

A lényege, hogy valamit - ami már a tied - féltesz, félsz, hogy elveszíted. Nem összekeverendő az irigységgel! Habár az alap nagyon hasonló, de ott a fókusz a megszerzésen van. Vagyis vágysz valamire, amit más birtokol - pedig úgy érezed, te jobban megérdemelnéd.

Mindkét érzésnek megvan a maga adaptív - vagyis életben maradás szempontjából fontos - értéke. Bizony!

A féltékenységnek például a kapcsolat megtartásában van fontos szerepe, az irigység pedig a tudatos teljesítmény javításra ösztönöz.

No, de engedjük el az irigységet és kanyarodjunk vissza a féltékenységhez.

Beteges vagy nem beteges?

Tehát ahogy az eddigiekből is kitűnik, ez egy természetes érzés, evolúciós alapokkal. De persze, ahogy általában mindennek, ennek is van abnormális formája.

Freud szerint:

Amíg a féltékenységnek van alapja (= például a feleséged rendszeresen néz össze kacéran legjobb barátoddal), és tudatában vagy annak, hogy mit érzel (= a kacér összenézések hatására felébred a gyanú, hogy többről van szó, mint felebaráti szeretetről, és ez téged zavar), addig teljesen "normális" féltékenységről beszélünk.

. Forrás: Getty Images/BraunS

Amint azonban alap nélkül és már-már tudattalanul vagy féltékeny, azt már nevezhetjük kórosnak.

Például, ha nem igazán tudod miért, de már az is rossz érzést kelt benned, ha a kedvesed mosolyogva köszön bárkinek vagy segít egy idegennek az utcán.

Szóval:

  • Mi a féltékenység kérdés: pipa.
  • Honnan ered: pipa.
  • Meddig oké és honnantól nem oké: pipa.

Jöhetnek a különbségek!

Nők vs. Férfiak

Ahogy sok mindenben, úgy a féltékenység megélésében és kimutatásában is találkozhatunk némi különbséggel férfiak és nők között. Megint az evolúciós pszichológia ad erre magyarázatot.

A kutatások és a közvélemény is azt állítja, hogy a férfiakat jobban zavarja a szexuális hűtlenség, míg a nőknél az érzelmi megcsalás sokkal nagyobb károkat okoz.

Forrás:iStockphoto/AntonioGuillem

Ha arra az alaptételre támaszkodunk, hogy a férfiak arra vágynak, hogy minél többször és többfelé szórhassák magjaikat - hogy ilyen képletesen fejezzem ki magam -, míg a nők biztos erőforrásokkal rendelkező társra vágynak, egyből jobban érthető ez a különbség.

Ezzel magyarázható lenne, hogy a nők miért féltékenykednek többet, mint a férfiak, vagy, hogy miért a férfiak lépnek félre többet. Persze ez nagybetűs általánosítás.

Ilyen formában egyik mondat se tekinthető teljesen igaznak vagy hamisnak. Viszont mindenképp adnak egy alapot, amit aztán saját tapasztalataid alapján megcáfolhatsz vagy éppen megerősíthetsz, de legalábbis tanulhatsz belőle.

Nők vs. Nők

Az, hogy az emberek féltékenyek a párjukra lerágott csont - amit most én is rágtam még egy kicsit. Viszont ne felejtsük el, hogy a nők képesek féltékenyek lenni egymásra is - mi több a férfiak is, de az egy másik bekezdés. Nővérek, barátnők, kolléganők és még sorolhatnám.

Mi állhat ennek a hátterében?

Miért olyan fontos egy nőnek, hogy a barátnőjének ne legyenek más barátnői? Vagy hogy a kolléganője csak vele ossza meg a legfrissebb pletykákat? Szerény véleményem szerint itt sem szükséges túlbonyolítani a magyarázatot, mitöbb, használhatjuk a már beváltat: kapcsolatmegtartás.

Ha visszanézel egy kicsit azokra az időkre, amikor - mivel TV még nem volt - a nők gyűjtögettek, a férfiak pedig vadásztak, megértheted, hogy a biztonság a férfiak távollétében is ugynolyan fontos volt. Éppen ezért, a nőknek össze kellett fogniuk és együtt maradniuk a túlélés érdekében.

De ne felejtsd el, hogy emberek vagyunk! Habár többször próbálkoztunk a mindenki egyformán és egyenlően részesüljön mindenből ésatöbbi dolgokkal - nem jött be. Egyszerűen szeretjük, ha van valaki, aki többet jelent nekünk, mint mások - legyen szó társról, barátnőről, családtagról, bárkiről.

Forrás: iStockphoto/Eric Hood

A klikkesedés ugyanúgy a csoportalakulás természetes része. Tehát láthatod, hogy ez a több ezer éve bennünk élő szükséglet maximum kifejezésformájában változott: manapság nem bogyógyűjtés közben szidod a szomszéd nőt, hanem egy latte macchiato mellett.

Férfiak vs. Férfiak

Oh, igen. Ők is tudnak féltékenyek lenni. Bizony, egymásra is. Lehet csak én tapasztaltam ezt, de túl sokszor futottam bele olyan véleménybe, hogy a féltékenység "olyan női dolog". Pedig határozottan állíthatom, hogy ugyanúgy eléri a teremtés koronáit, mint oldalbordáikat!

Gyakori felállás a hármas barátság, vagy nagyobb társaságban az, hogy ketten-hárman közelebb állnak egymáshoz. Ezekben a kapcsolatokban gyakran történnek "egyensúly váltások". Vagyis ketten jobban egy hullámhosszra kerülnek, és ezt a harmadik megérzi.

Érdekes módon pedig, ezt a fajta mellőzöttség érzést valamiért nem a két érintett féllel, hanem egy harmadik személlyel osztják meg.

Nos, kedves Uraim, ennek hátterében ugyanúgy a féltékenység áll. És bármennyire is tűnik ez "olyan női dolognak", a férfiak számára is megvan a maga adaptív ereje.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/monkeybusinessimages

Tudom, tudom, már megint az őskor, de mit tegyek, szeretem az evolúciós megközelítést.

Tehát, a vadászatok során szükség volt szövetségesre. Valakire, akire számíthatunk és vica versa, ő is számíthat ránk. Egy 10-15 fős csoportban mindenki nem tud figyelni mindenkire, de 2-3 ember még igen. Adaptívabb felállás. És tádám, újra visszakeveredtünk a kapcsolatmegtartáshoz.

Epilógus

Nagyon röviden összegezve a leírtakat. Féltékenység. Mindenkit érint, ha tetszik, ha nem. Van evolúciós haszna, ha tetszik, ha nem. Természetesen, mint mindent, ezt is túlzásba lehet vinni, viszont tudatosítással és reálisan feltett kérdésekkel kordában lehet tartani. Például:

  • Van alapja annak amit érzek?
  • Mások is látják amit én, vagy csak a fejemben létezik?
  • Mit érek el azzal, ha ezt ki is mutatom?

De! Előre szólok, ez nem könnyű feladat és dolgozni kell rajta. Hm. Ez nagyjából mindenre igaz. :)

A zöld szemű szörny eredete

Mindig is érdekelt, hogy honnan ered a kifejezés, és szerintem már nagyjából egy tucatszor utána is néztem. Mégis minden egyes alkalommal meglepetésszerűen érint a felismerés, hogy Shakespearenek köszönhetjük ezt a találó metaforát a féltékenységre.

Othello című művében tűnt fel a kifejezés, mely mű csodálatosan körbejárja a féltékenységet. Még ha nem is a manapság használt kifejezésekkel találkozunk benne, érdemes elolvasni és megdöbbeni azon, hogy az ember - éljen az 1600-as években, vagy ma - nem sokat változott.

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.