Egymásba szerettek, kiderült, hogy testvérek, öngyilkosságba menekültek - hangzik a bizarr teória

Az 1889 januárjában, Mayerlingben történt tragédia a legszélesebb körben elterjedt elméletek szerint kettős öngyilkossággal magyarázható. Más források alapján önkezűségnek álcázott politikai merénylet, megint mások szerint véletlen baleset áll a főherceg és a bárókisasszony hirtelen halála mögött.

Az ifjú szerelmesek megismerkedésük napjától kezdve szemben úsztak az árral, hisz Rudolf akkoriban Stefánia belga hercegnő férje volt, így Mariával csak titokban találkozgathattak. A helyzet másik pikantériájaként említhető, hogy a trónörökös korábban viszonyt folytatott a lány édesanyjával, Helenével, aki tíz évvel volt idősebb nála. No, nem mintha ez különlegességnek számított volna Rudolf életvitelében, hiszen konzervatív apja, I. Ferenc József szöges ellentétének tartották őt mind emberileg, mind politikai értelemben.

Liberális nézeteket vallott, álnéven kritizálta Ferenc József uralmát különféle politikai kiadványokban és ha a nők szédítéséről volt szó, Casanova elbújhatott mellette. Rengeteg szeretőt „fogyasztott el", illetve több prostituálttal tartott fenn rendszeres testi-lelki kapcsolatot – közöttük a legismertebb Mizzi Kaspar volt –, így fertőzte meg nemi betegséggel Stefániát is, aki emiatt meddővé vált.

Veszedelmes viszonyok

Rudolf és Mary 1888. április 12-én a bécsi Práterben, a freudenaui lóversenypályán találkozott először, s rögtön fellobbant köztük az a bizonyos szikra. A trónörökös udvarolni kezdett Mariának, aki bohó, szenvedélyre áhítozó tinédzser lányként rajongva csodálta a jóképű, művelt és határozott főherceget. 1889 januárjában komolyra fordult a viszonyuk, melyről egyre többen szereztek tudomást, köztük Ferenc József is.

Több forrás szerint is január 26-án zajlott le az a parázs veszekedés Rudolf és édesapja között, melynek hatására az ifjú állítólag eldöntötte, hogy véget vet életének. Azt nem tudni, pontosan mi váltotta ki a vitát, de több mint valószínű, hogy Mary kulcsfigurája volt az eszkalálódott szituációnak.

Egyes feltételezések szerint a katonai szolgálatában egyébként is kimerült, beteges és depressziós trónörökös elméje abban a pillanatban borult el végérvényesen, mikor Ferenc József kijelentette: nem válhat el Stefániától, akivel akkor már gyűlölték egymást. Peter Pötschner (1924–2012) restaurátor úgy vélte,

Szép számmal akadnak azonban, akik abban hisznek, hogy Rudolfnak esze ágában sem volt eldobni az életét, hiszen szinte mindenki ambiciózus, tervekkel teli, szenvedélyes és gáláns fiatalembernek ismerte őt, tehát „csak merénylet áldozata lehetett". Ezt a teóriát egyébként több tanúvallomás és bizonyíték is alátámasztja: a herceg testén állítólag dulakodásra utaló nyomokat találtak, valamint sokak szerint búcsúlevelei is profi hamisítóktól származtak.

Egy Frederic Wolf nevű asztalos azt vallotta, az ő apját kérték fel, hogy végezzen helyreállító munkálatokat a mayerlingi vadászkastélyban, ahol a tragédia történt. A szakember állítása szerint a bútorokat felforgatták a pár hálószobájában, melynek falán golyó ütötte nyomok éktelenkedtek, az ablakot pedig betörték és kintről egy létra volt a falhoz támasztva – azon mászhattak fel a helyiségbe a fiatalok gyilkosai.

Azt szinte mindegyik elmélet tényként kezeli, hogy Mariát megölték, de hogy ki, az örökre rejtély marad.

Ezzel a magyarázattal kapcsolatban egyvalami biztosan hibádzik: a revolver, melyet a tetthelyszínen találtak, nem a hercegé volt, ráadásul az összes töltényt kilőtték belőle.

Csaknem ötven elképzelés létezik arra vonatkozóan, hogy milyen szörnyű események zajlottak le a január 30-ra virradó éjszakán Mayerlingben, de máig nem nyert feddhetetlen bizonyítást egyik sem. A Monarchia Rómeójának és Júliájának történetét filmek, színdarabok és szépirodalmi művek őrzik, továbbá egy balett is született róluk Mayerling címmel, melynek koreográfusa, Sir Kenneth MacMillan Liszt Ferenc zeneműveire elevenítette meg a pár tragikus életét és végzetét.

Nyitókép: Shutterstock