magazin kibeszélő kultúr Szendrey Júlia Azt beszélik Petőfi Sándor házasság
Március 15-e az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe, amely elválaszthatatlanul egybeforrt Petőfi Sándor nevével. Valószínűleg Petőfi feleségét, Szendrey Júliát sem kell senkinek bemutatni, akinek azonban a sorsa nem kifejezetten romantikus lányregényként alakult. Tizennyolc évesen ment hozzá a költőhöz, házasságuk azonban mindössze két évig tartott, majd rá egy évre az özvegy már Horvát Árpád nejeként kezdett új életet.

Petőfi Sándort és Szendrey Júliát szenvedélyes szerelem fűzte egymáshoz, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Júlia annak ellenére, hogy apja nem nézte jó szemmel a kapcsolatukat egy évvel a megismerkedésüket követően mégis hozzáment Petőfihez - dacára, hogy semmilyen hozományt vagy támogatást nem kaptak a Szendrey családtól.
A pár nagyon egymásra talált. Petőfi akkor már elismert költő volt, Júlia pedig szintén felvilágosult, az irodalom és művészetek iránt érdeklődő tizennyolc éves fiatalasszony. Mindketten imádták George Sandot, aki nagy hatást gyakorolt Júliára. Olyannyira, hogy

Petőfiné az elsők között hordott nőként rendszeresen nadrágot, sőt levágatta a haját és szivarozott is.

Míg 1848 tavaszán Petőfi a Nemzeti dalt írta, Júlia kokárdát készített és akkortájt fogant közös gyermekük is, akinek december 15-én adott életet az asszony. Szendrey Júlia 1849. július 20-án látta utoljára Petőfit, 1850. július 21-én pedig már új férje, Horvát Árpád oldalán jelent meg.

Mi ütött belé?

Adódik tehát a kérdés, mi ütött Szendrey Júliába, hogy a Petőfivel való utolsó találkozás után mindössze egy évvel ismét férjhez ment? Hiszen első házassága mindenki szerint boldognak tűnt, sőt naplóbejegyzései is erről árulkodnak. Nemcsak mi nem értjük első olvasatra a történteket, de az akkori társadalom sem értette. Szendrey Júliát piedesztálra állították a „nemzet özvegyeként", s ebbe a képbe bizony nem fért bele, hogy ilyen hamar újra férjhez menjen. Ennek következtében szinte ellehetetlenült.

A barátok elfordultak tőle, sőt kifejezetten megvetés tárgyává vált a személye.

Pedig csak egy cseppnyi józan ész kell ahhoz, hogy megértsük Júlia tettét. Persze, szép dolog a szerelem, ám mégis mi ésszerűbb? A párunk után halni – magára hagyva árván a közös gyermekünket – vagy új utat keresni? Ráadásul senki ne felejtse el, hogy a XIX. századról beszélünk, ahol az asszonyok korántsem rendelkeztek olyan lehetőségekkel, mint manapság!

Forrás: Wikipédia


Júlia 1849-ben, férje valószínűsíthető halálakor, még nem töltötte be a huszonegyet. Ott állt magányosan, fiatal nőként és egyedülálló anyaként, akinek nemcsak a saját, de gyermeke jövőjéről is gondoskodnia kellett. Megpróbálta felkutatni Petőfit, ennek érdekében kisfiával együtt Erdélybe utazott, oda, ahol a férje eltűnt, majd miután hiába várta ott a jobb híreket, gyermekét a szülői birtokon hagyta, ő maga pedig Pestre utazott. Úgy vélte férje talán Törökországban lehet, ezért megpróbált útlevelet intézni, de Petőfi feleségeként természetesen falakba ütközött. Lett volna rá mód persze, ha Júlia feladva elveit, elfogadja Lichtenstein Ferenc herceg ajánlatát, Bécsbe költözik és a szeretője lesz. A fiatal özvegy nemet mondott az alkura, mégis számos pletyka látott napvilágot romlott erkölcseiről. Emellett

a hatóságok rendszeresen zaklatták és kiutasítással fenyegették, pénze sem volt,

így nem csoda, hogy Júlia fejében még az öngyilkosság is megfordult, amelyet kisfia iránti szeretete és a kötelességtudata feledtetett el vele végül. Ebből a szemszögből talán már egészen más színben tűnik fel egy új házasság, amely voltaképpen mentsvárat jelenthetett akkoriban egy fiatal, kétségbeesett nő és anya számára.

Pokoli mentsvár

Júlia tehát igent mondott Horvát Árpád történésznek, egyetemi tanárnak, amelyért minden szempontból nagy árat fizetett. Nem elég, hogy ezzel a gyorsan kötött második friggyel magára vonta az irodalmi és társasági élet legfőbb képviselőinek haragját, de ráadásnak még maga a

Horvát Árpáddal kötött házasság is maga volt számára a pokol.


Bár négy gyermeket szült második férjének, Horvát mellett – aki minden bizonnyal rendszeresen verte is az asszonyt - Júlia egyáltalán nem volt boldog. Kapcsolatuk már a kezdetekkor is nélkülözte Júlia részéről a szerelmet, később pedig kifejezetten megromlott köztük a viszony. Halála előtt egy évvel fogalmazódott meg benne, hogy elköltözik második férjétől, sőt el is válik tőle. Ez újabb alapjául szolgált a rosszindulatú pletykáknak, hiszen akkoriban a boldogtalanság miatt nem volt ildomos elválni. Az elköltözésre igen, ám a házasság felbontására végül nem került sor, mert Júlia 39 évesen méhnyakrákban elhunyt - még mielőtt elvált asszony lett volna belőle.
Horvát Árpád sem a halálos ágyán nem látogatta meg feleségét, sem a temetésére nem ment el, sőt közös gyerekeiknek is megtiltotta, hogy elkísérjék utolsó útjára az anyjukat.
Sírján ez áll: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.