nőnap kibeszélő inspiráló nő magazin inspiráció híres nők
Hosszú haj, rövid ész. Az asszony helye a konyhában van. Ismerősek ezek a közhelyes mondások? Akkor most, nőnap alkalmából rácáfolunk mindre!

A nőnap több mint egy szál virág és némi bonbon. Sőt, nem is valami kommunista csökevény. Az első nőnaphoz köthető esemény 1857-re tehető, amikor New Yorkban a textiliparban dolgozó az asszonyok és lányok a jobb munkakörülményekért és az egyenlő bérért tüntettek. Mert a nők munkája valahogy mindig kevesebbet ért. Mert az asszony maradjon a fakanálnál, egyébként sincs sok esze, csak a gyerekneveléshez ért.

Holott a történelem bőven rácáfol ezekre a sztereotípiákra!

Hatsepszut

Henemetamon Hatsepszut, uralkodói nevén Maatkaré Hatsepszut 22 évig irányította Egyiptomot a XVIII. dinasztia ötödik fáraójaként. Igen, fáraóként, Hatsepszut ugyanis – bár eleinte férje, majd annak halálát követően mostohafia mellett régensként uralkodott – csakhamar átvette a hatalmat és nő létére fáraónak kiáltotta ki magát. Uralkodása alatt csend és nyugalom honolt a birodalomban.

Nem vezetett nagy hadjáratokat, ellenben virágzó kereskedelem jellemezte ezt az időszakot, az építészet pedig szinte szárnyakat kapott.

Többek között kibővítette a karnaki és a luxori templomot, a leghíresebb, nevéhez fűződő építmény pedig a Dejr el-Bahariban található halotti templom.
Bár uralkodása alatt Egyiptom maga volt a béke szigete és kifejezetten virágzott a birodalom, halálát követően mégsem tűrhették, hogy mindezt egy nő nevéhez köthessék, így – bár nem lehet tudni, hogy pontosan mikor, de - szinte az összes létező helyről kitöröltették Hatsepszut nevét és képmásait.

Hatsepszut Forrás: Wikipedia/Keith Schengili-Roberts

Jeanne d'Arc

Jeanne d'Arc avagy az „orléans-i szűz" egyszerű parasztlányként látta meg a napvilágot 1412. január 6-án. Története igencsak érdekes, hiszen ebben az időszakban a nőknek szavuk sem lehetett, az egyetlen feladatuk az volt, hogy engedelmes lányok, majd asszonyok legyenek, vezessék a háztartást és gyereket szüljenek. Ennek ellenére

Jeanne egy egész hadsereg élére állt és sikert sikerre halmozott az angolokkal vívott százéves háborúban.

Lovagolt, férfiruhában járt, páncélt viselt, haját rövidre vágta és remek stratégaként olyan győzelmeket aratott, amely megfordította a háború menetét. Mégis, amikor az angolok kezére került, a francia király nem sietett a megmentésére és hagyta, hogy visszaeső boszorkányság vádjával elítéljék és máglyára küldjék a mindössze 19 éves lányt. Miután a lángok felemésztették a testét, maradványait állítólag még kétszer elégették és a belőle keletkezett hamut a Szajnába szórták, nehogy valaki boszorkányságra használja a hamvakat.

Jeanne d'Arc Forrás: Wikimedia Commons/William Etty

Viktória királynő

Viktória több mint 63 éven át uralkodott Nagy-Britannia felett, s akkoriban ő birtokolhatta a leghosszabban trónon lévő angol koronás fő címet is. Már életében szimbólummá vált, ám nem csak azért, mert királynőként kilenc gyermeknek adott életet, hanem azért is, mert birodalma, amely egészen Indiáig terjedt, ekkor élte igazi fénykorát. Nagyon fiatalon, 18 évesen helyezték a fejére a koronát, ő pedig kötelességtudóan viselte. Anyja meglehetősen keményen fogta gyerekként, így nem meglepő, hogy Viktória kifejezetten szigorúan bánt mind önmagával, mind a környezetével. Királynőként is keményen dolgozott: napirend szerint élt, kötelességeit sosem hanyagolta el, járatos volt az államügyekben és napi kapcsolatot tartott minisztereivel is. Nem feltétlenül az arisztokráciában bízott, hanem korát meghaladó módon a középosztály álláspontjára is kíváncsi volt. Nevét a mai napig őrzi a viktoriánus kor elnevezés, amely hajthatatlan erkölcseiről és prüdériájáról híres, pedig ez a korszak jóval többet jelentett Anglia számra. Területileg, politikailag és kulturálisan is hatalmas fellendülésnek indult az ország és

Brit Birodalommá valamint a világ vezető ipari hatalmává nőtte ki magát egy asszony vezetése alatt.

Viktória királynő Forrás: Wikipédia/George Hayter

Tyereskova

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1937. március 6-án született, nevét pedig az első női űrhajósként írhatta be a történelembe. Egy traktoros és egy textilgyári munkás gyermekeként ideológiailag tökéletesen megfelelt az orosz űrprogramon való részvételre, így – bár pilóta tapasztalattal nem rendelkezett, ellenben ejtőernyős múlttal igen -, őt választották a Vosztok-6 irányítójának. A tizennyolc hónapig tartó kiképzést követően ráadásul

ő volt az első olyan szovjet űrhajós, akit nem csak fellőttek egy távvezérlésű, automata űrjárműben, hanem aki maga vezethette azt.

Tyereskova összesen 2 napot, 22 órát és 50 percet töltött az űrben, ám landolása után soha többé nem szállt űrhajóba. Helyette családot alapított, ám továbbra sem nyűgözte le a fakanál. Ő lett a Szovjet Hadsereg első női vezérőrnagya, megkapta a Szovjet Nőbizottság elnöki posztját, képviselő vált belőle, de még krátert is elneveztek róla a Holdon.

Valentyina Tyereskova Forrás: AFP/RIA Novosti

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.