Könyves Kálmán, akinek nem volt szerencséje a szerelemben (sem)

Könyves Kálmán uralkodása idején, 1109 és 1112 között készült el Szent Imre legendája, 1113-ban pedig megalapította a nyitrai püspökséget. A több, mint kilencszáz éve elhunyt magyar uralkodót a székesfehérvári Szent Adalbert-bazilikában temették el, mely a török hódítások idején a XVI. században sajnos megsemmisült.

A Könyves Kálmánt körüllengő legendák szerint mivel sánta és púpos is volt, nagybátyja, I. Szent László király nem őt szánta trónörökösének. Ezért Kálmán papi pályára lépett, és váradi püspök lett belőle. Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy hogyan ragadt rá a „Könyves" jelező? A válasz egyszerűbb mint gondolnánk, hiszem bölcsessége és magas szintű műveltsége miatt kapta a „Könyves" nevet.

Számtalan igazságtalanságot, és elnyomást kellett elviselnie

Azzal is szembe kellett néznie, amikor 1094-ben testvérét, Álmos herceget trónörökössé tették. Fájdalmában úgy döntött, hogy elhagyja az országot, egészen Lengyelországig menekült. Ám egy évre rá, 1095 júniusában mégis visszatért, hiszen Szent László csehországi hadjárata során súlyosan megbetegedett, ezért végső rendelkezésében hazahívta Kálmánt, mint jog szerinti trónörököst.

Így történt, hogy 1095 július 29-én Könyves Kálmán elfoglalta a magyar trónt. De nem feledkezett meg fivéréről sem, hiszen Álmos herceg kezébe egész Észak-Magyarországon hercegi hatalmat adott.
Mivel Kálmán életében erősen jelenvolt I. István kultusza a magyar királyi tekintélyt ő maga is eszmei alapokon erősítette, hiszen Hartvik püspökkel megíratta a szent király harmadik legendáját.

1100-ban a tarcali zsinaton Könyves Kálmán úgy döntött, hogy felülvizsgáltatja Szent István, az esztergomi zsinaton pedig Szent László törvényeit. Ezzel egy időben pedig betiltatta a boszorkányüldözést is.

Rá két évre 1102 tavaszán Zárában horvát királlyá koronázták. Testvére Álmos herceg pedig kizárólag külpolitikai érdekektől hajtva 1104-ben feleségül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejedelem leányát. Komnénosz Jóannész, a bizánci császár fia pedig házasságot kötött László király leányával, Piroskával. Piroskát a görögkeletiek és a görög katolikusok is a mai napig szentként tisztelik.

1106. október 22-én, Olaszországban az egyetemes egyházi zsinaton követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az invesztitúráról. Ezzel Kálmán egyszer és mindenkorra helyreállította a Szentszékkel megromlott jó viszonyt, amely Szent László uralkodása végén, a Horvátországra hűbérúri jogokat formáló II. Orbán pápa idején romlott meg. II. Paszkál pápa Könyves Kálmánhoz írott levelében a király európai viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Szentszékhez való hűségét dicsérte. Mindemellett a pápaság nem ellenezte tovább Horvátország birtoklását sem.

Kálmánnak a jó viszony fenntartása ellenére sok gondot okozott öccse, Álmos herceg, aki kezdetben Horvátországot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú szerepébe. Ám 1098-ban mégis úgy döntöttek, hogy elengedik az egymás iránt érzett sérelmeiket, a Tisza melletti Várkonynál kibékült a két testvér. A békülés csak ideig óráig tartott Álmos több ízben tört testvére hatalmára, ezért 1115-ben Kálmán a saját öccsét és támogatóit Urost, Pált és Vatat elfogatta majd kegyetlen módon megvakíttatta őket.

Könyves Kálmán nem volt szerencsés a szerelemben

Első felesége, I. Roger, a szicíliai normann gróf lánya 1110 -ben tragikus körülmények között szülés közben hunyt el. Második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi fejedelem lányát 1112-ben vette felségül, de rá alig két évre 1114-ben házasságtörés miatt hazaküldte a ráadásul várandós asszonyt.

Nyitókép: Wikipédia