Sátáni szimbólum vagy a tökéletesség jelképe? – Mindent a pentagramról

A suméreknél a sarok, lyuk, verem szó megfelelőjeként használták, a babilóniaiak esetén az öt irányt – elől, hátul, jobbra, balra, fent – jelképezte.

A pentagram szögeinek összege 180 fok, épp annyi, mint egy háromszög szögeinek az összege. Sőt, az aranymetszés, vagyis a természetben és a művészetekben is megjelenő, szimmetria és aszimmetria közötti egyensúlyt teremtő arány is több helyen fellelhető benne. Pitagorasz-féle csillagként is szokták nevezni, az ión filozófus és matematikus tanítványai, a püthagoreusok ezzel a jellel ismerték fel egymást, gyakran a homlokukra is rajzolták.

A középkorban az öt őselemet jelölték vele: víz, tűz, levegő, föld, szent dolgok (más források szerint az ötödik elem maga a világűrt kitöltő éter)

Az asztrológiában a pentagram öt csúcsa az öt főbolygót is szimbolizálja: Jupiter, Merkúr, Mars, Szaturnusz, Vénusz.

A számmisztikában a teljesség, a beteljesedés, a boldogság, a család jelképe: 5 ága a női princípium - száma 2 - és a férfi princípium - száma 3 - egységét jelképezve.

A pentagramma az öt érzék jelképe is: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás.

Az ötágú csillag csúcsával felfelé való ábrázolása spirituális körökben a szellemi világot testesíti meg, sok esetben védelmező szimbólumnak is tartják, főként, ha a pentagram egy körben helyezkedik el. Így sok boszorkány, wicca is használta, viselte.

Látszik tehát, hogy mielőtt Anton Szandor LaVey, a Sátán Egyházának alapítója felhasználta volna, a pentagram nem kötődött szorosan a gonoszhoz, bár a mágiában jóval korábban is használták. A csúcsával lefelé mutató pentagramma ugyan megjelenik például a XIX. századi irodalomban - ekkor az ötágú csillagba rajzolt kecske fej, és a köré írt héber Leviatán szó már a Sátán jelképeként szolgál -, de még nem válik a modernkori, mondhatni popkultúra részévé. Ezt LaVey éri el, aki kissé módosítva, Baphome pecsétjeként kezdi el egyháza jelképeként használni.

Nyitókép: Shutterstock.com