Fazekas Mihály: Egy huszár, akit egy életre meggyötört a szerelem!

Nem is ő írta a Lúdas Matyit?

Sokan már a Lúdas Matyi eredetét illetően is tévednek, a történet ugyanis nem Fazekas fejéből pattant ki. Legrégibb változatát (A nippuri szegényember meséje) már időszámításunk előtt feljegyezték Asszíriában, ami aztán elterjedt az egész nyugat-európai folklórban, de megjelent a grúz, orosz, ukrán, román és csángó népköltészetben is. Mivel az író Moldovában és a csángó vidéken is katonáskodott, a legvalószínűbb, hogy ott kapott ihletet a történethez.

"E munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded,

Nem tudom: a' bizonyos, hogy az én kezeimbe csak így jött

Név nélkül; nekem egy szomszédom hozta az Erdő-

Hátról vagy honnan, hogy jó lesz rajta nevetni

Majd borozás közbenn."

Sosem volt szerencséje a szerelemben...

Bár érdeklődött az irodalom és a természettudományok iránt is, nem volt jó tanuló, így inkább felcsapott huszárnak, ennek köszönhetően világlátott ember lett. 16 éves korától 14 évig katonáskodott a Monarchia hadseregében. Jó néhány országban megfordult, egy csatában pedig még az egyik ujját is elvesztette.

Majd Franciaországban talált rá ismét a nagy szerelem, Ámeli személyében, de ez a kapcsolat sem volt tartós, mert ismét máshová vezényelték. Állítólag ez a lány volt az oka annak, hogy soha nem kötötte be a fejét senkinek - egyszerűen nem tudott szabadulni Ámeli emlékétől.

Katonából rendőrkapitány és botanikus...

Miután leszerelt, okosan gazdálkodó férfiként jómódú polgár vált belőle, és Debrecenben a nagy múltú Református Kollégium gazdasági vezetője lett, sőt, a város főpénztárnokává is előléptették. Tudták, hogy rábízhatják a város vagyonát, hiszen rendkívül becsületes volt. Sőt, még a rendőrség elődjének számító polgárkatonaságot, a városi rendfenntartó alakulatot is ő szervezte meg, ahol kapitánnyá is kinevezték.

Érdeklődése sokoldalú volt, így a természetrajzban is jeleskedett. Sógorával, a botanikus Diószegi Sámuellel magyar nyelvű füvészkönyvet írtLinné növénytani rendszere alapján. Így sikerült rendet teremtenie a két magyar hazában (Magyarország és Erdély) található növények, akkori szóhasználattal élve "plánták" között.

Ő volt az is, aki a Csokonai munkáinak kiadásánál indult Árkádia-pörben a debreceni közvéleményt képviselte, és a Hazai ésKülföldi Tudósítások hasábjain névtelenül bár, de érvelt a nevükben. A városlakók ugyanis sérelmezték, hogy Csokonai sírkövére az "Árkádiában éltem én is!" szavakkal végződő rövid szöveget javasolta Kazinczy, aki hiába magyarázta az embereknek, hogy Árkádia a költészet honát jelenti, nem pedig szamárlegelőt...

Bárhol járt és bármit csinált, mindig a köz szolgálatába állította bámulatos képességeit. Még tudományt népszerűsítő cikkeket és verseket is írt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, végül súlyos tüdőbaj vitte el.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Wikipedia