magazin nők Nagy X. Viktória kibeszélő örömlány háború kielégülés katona
Napi 60 légyott, alkohol, abortusz és összeomlás - ez várt azokra a nőkre, akik az első világháború idején a frontokon teljesítettek szolgálatot. Bár számos bakát és tisztet mentettek meg a kielégületlenségtől, a háborús örömlányok sorsa fájdalmasan tragikus volt.

Jár egy utolsó szex a halál torkában lévő férfiak számára - ez volt az általános vélekedés a központilag jóváhagyott és ellenőrzött szexiparról. Az első világháború pokla soha nem látott változásokhoz vezetett a társadalmakban. Több millió férfi - házasok, egyedülállók, szüzek - szakadt ki az otthonából, hogy a háború mocsarába süllyedjen.

Ám női társaság nélkül a férfi hamar az őrület szélére kerül. Jól tudta ezt a katonai vezetés minden országban, a megoldás azonban nem volt egységes. Volt, ahol tiltották a kéjelgést, máshol viszont bordélyházakat állítottak fel, melyek közül néhány akár a 20. század végéig is üzemelt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztériuma nyugati társaihoz hasonlóan igyekezett szervezett keretek közé szorítani a szexuális szolgáltatásokat. Nem annyira az örömszerzés, mint inkább a frontkatonák egészségének megőrzése céljából. A nemi betegségek elburjánzása ugyanis olyan méreteket öltött, hogy lényegében a kórházakban ápoltak fele szifilisszel, kankóval vagy lágyfekéllyel küzdött.

A nőhiánytól szenvedő férfiakat sorszámozott, puritán bordélyokban várták a prostituáltak, akik nemcsak a fronton dolgoztak, hanem a közeli városokban, falvakban is. Kiszuperált cirkuszkocsik, vasúti vagonok, parasztházak vagy kastélyok szolgáltak helyszínként a pásztorórákhoz. A szobákban bórvazelines fertőtlenítő is volt a bakáknak, ami kiegészítette a rendszeres egészségügyi ellenőrzéseket. A katonák csak farokparádénak hívták maguk közt ezeket az alkalmakat.

Forrás: Shutterstock

Az igazgató mellett egy madám is dukált a bordélyokhoz, aki a napi ügyeket intézte. A szexmunkásokat három kategóriába sorolták: a legszebb tiszti prostik a magas rangúaknak jártak, az 1. osztályú lányok az altiszteket, a 2. osztályú lányok pedig a legénységet szórakoztatták. Ám ez a "ranglétra" csak lefelé vezetett... Mázlisták voltak a szüzek, terhesek, házasok, kiskorúak vagy a gyenge fizikummal rendelkezők, mert ők a szabályzat értelmében nem lehettek kéjhölgyek.

A tiszti örömlányok 30, 60, 90, illetve 120 percig szolgálták a férfiakat, legfeljebb hatszor naponta. Nem voltak ilyen "szerencsések" az alsóbb kategória lányai: 15 perces aktusokat teljesítettek, abból viszont napi 12-őt - ami a gyakorlatban akár a százat is elérte. A tarifa is hasonlóan alakult: míg a tisztiek 10 koronából, a többiek 3-4 koronából gazdálkodhattak aktusonként.

Habár a szabályzat előírta az alkoholtilalmat, a rendszeres orvosi vizsgálatot, valamint a nemi betegségeket megelőző szerek beszerzését, tragikus sors jutott a front örömlányainak. A fokozott igénybevétel és a nemi bajok miatt csak rövid ideig dolgozhattak. Kiút nem volt a helyzetből, csak az ital és az összeomlás. Sőt, a szabályzat előírta: aki alkalmatlanná vált a szolgálatra, billogot kapott, majd az ellenséges vonalak mögé zavarták, hogy ott fertőzzön tovább.

Az ipari szex rengeteg nem kívánt terhességet eredményezett, de csak a kezdeti hónapokban. A fokozott terheléstől ugyanis a lányok állandó méhgyulladástól szenvedtek, így többé nem tudtak teherbe esni. A tábori bordélyok működését ennek ellenére összességében sikeresnek ítélték, azokról a lányokról és asszonyokról pedig, akiknek ennek köszönhetően ment tönkre az élete, azóta is alig beszélnek.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.