sajtó emlékezés Pulitzer-díj Nagy X. Viktória Pulitzer József Pulitzer életút
Joseph Pulitzer teljesen alkalmatlan volt - katonának legalábbis. Ez a szerencse, mert ellenkező esetben most egy harmatos teljesítményű hadnagyról írhatnék. Így viszont a modern amerikai hírlapírás atyjára emlékezek, aki tudta, hogy egy ország szabadságának a sajtó szabadsága a legjobb fokmérője. 108 éve hunyt el.

Pontosság, velősség - ez volt a mottója. Szenvedélyesen hitt a tények közlésében. Meg a botrányokban. A New York World aranykorában tökéletesen megtestesítette a sajtómágnás által meghonosított új típusú újságírást: békésen elfért egymás mellett a korrupció üldözéséről szóló cikk és egy vérgőzös szerelmi dráma.

Pulitzer azt vallotta: fontos megragadni a közvélemény figyelmét (mondjuk, egy szaftos hírrel), hogy aztán magasabb rendű ügyekről tájékoztassanak. Ugyanígy vélekedett a "sárga újságírás" korszakában is, az 1890-es években, amikor mocskos példányszám háborút vívott William Randolph Hearsttel.

Forrás: AFPforum

Hogy javítsák az eladási adatokat, válogatott eszközöket vetett be mindkét sajtócézár: sokkoló történetek, véres címlapok, rendkívüli fotók, meghökkentő rajzok. A lapok dagonyáztak a bulvárban, ontották a soviniszta, szenzációs és szakmaiatlan anyagokat. Néhány év után Pulitzer rájött, hogy magát köpte szembe, és visszatért az elveihez.

Hosszú út vezetett idáig: a makói születésű fiú úgy szállt hajóra 17 évesen, üres zsebbel, hogy alig tudott angolul. Nem csupán attól volt fényévekre, hogy forradalmasítsa az újságírást, de ifjonti vágyát, hogy katonának álljon, sem tudta teljesíteni. Gyenge látása miatt sorra utasította vissza a francia, osztrák, brit hadsereg, míg végül az amerikaiak felvették. Rövid szolgálat után leszerelt, és Missouri államba igyekezett. Magyar bevándorlóként neki is csak a hamburger égett fele jutott: szenet lapátolt, sofőrködött vagy állatokra vigyázott. A kolerajárvány idején pedig sírt ásott.

A St. Louis-i Mercantile könyvtárban csiszolgatta angoltudását, ahol megismerkedett Carl Schurz-cal, a német nyelvű Westliche Post egyik laptulajdonosával. A Pulitzer-sztori kiteljesedett: riporterként fáradhatatlanul szállította az anyagokat, társai nem kis bosszúságára. Viharos gyorsasággal jutott el a résztulajdonosi pozícióig, majd a lapvásárlásig. Először a St. Louis Postot, majd a St. Louis Dispatch újságot virágoztatta fel, hogy aztán összeolvassza a két orgánumot. Ma is ezt a lapot forgatják a St. Louis-i hírfogyasztók.

Mire a New York Worldöt átvette, pontosan érezte, mi kell az embereknek: érzelmek, bűnügyek, botrányok. Közben pedig kíméletlenül üldözte a korrupció minden formáját, aminek meglett az eredménye. A World az amerikai sajtótörténet egyik legjelentősebb lapja lett, a közember újságja. Elnököket segített hatalomra vagy taszított a mélybe, és nem finomkodott a gazdagokkal sem.

Kódnyelv
A korrupció üldözőjeként Pulitzer számos magasrangú ellenséget szerzett magának, ezért kitalált egy 20 ezer kifejezésből álló kódnyelvet, hogy így kommunikáljon munkatársaival, környezetével.

Kiváló döntésnek bizonyult a korszak híres tényfeltáró újságírójának felvétele is: a közönség imádta Nellie Bly cikkeit, aki lerántotta a leplet a korabeli lakhatási és munkakörülményekről New Yorkban. Az újságírónő egy ízben őrültnek tettette magát, hogy bejusson egy bolondokházába. Riportja után hirtelen reformokat indítottak a hasonló intézmények körülményeinek javítására.

Forrás: Wikipedia

Demokrata kis beütéssel

Zsenge 22 évével került be Missouri állam törvényhozásának alsó házába. Már akkor mániája volt a korrupció kiirtása, pontosan látta, hogyan landolnak a szerződések a "barátoknál". Egy alkalommal hazugnak nevezte őt egy inkriminált vállalkozó. A sajtócézár bocsánatot követelt, de mivel ehelyett megütötték, lábon lőtte a férfit.

Ma ugyanezért börtönben siratná a karrierjét, akkoriban azonban csak pénzbüntetést kapott. A soron következő választást ugyan elvesztette, de később demokrata színekben újraindult, és kongresszusi képviselő lett belőle.

1911. október 29-én hunyt el a jachtján, miközben német titkára felolvasott neki. Kíváncsisága, tanulás iránti vágya sosem szűnt meg, bárhol is járt a világban. Még akkor sem, amikor teste és elméje felmondta a szolgálatot. Idegösszeomlással, depresszióval küzdött, amihez tüdőbaj és asztma párosult. Élete utolsó évtizedeit vakságban töltötte, ráadásul annyira zajérzékeny lett, hogy csak hangszigetelt helyiségben bírt meglenni. Ám ez sem akadályozta meg abban, hogy birodalmát igazgassa és milliókat tájékoztasson a világról.

Ahogy egy levelében írta: "Minden lapszám egy lehetőség és kötelesség is egyben, hogy valami bátrat és igazat mondjunk."

Szent-Györgyi Albert: tudós, államférfi, szoknyabolondhttp://www.she.hu/kultur-mi/20191018-szent-gyorgyi-albert-aki-83-evesen-35-eves-not-vett-felesegul-gyorfi-andras.html
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Wikipedia

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.