emlékezés Wéber Krisztina magyar festészet Magyar Festészet Napja művészettörténet magyar képzőművészet
A magyar festészet napján mi lehetne méltóbb megemlékezés, mint hogy felidézzük a magyar képzőművészet születésének történetét? Sokan nem is gondolják, hogy ebben a folyamatban a bába szerepét a bajor főváros, München játszotta.

A 19. század folyamán közel ötszáz magyar művésztanuló koptatta a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémia köveit. A budapesti Mesterképző beindításáig itt tanult a művésznek készülők nagy része, többek között az összes jelentős és elismert festőnk, de a magyar modernek, a nagybányai iskola első generációjának tagjai is. Innen indult az a művészgeneráció, ami megformálta Budapest századfordulós világvárosi arculatát, az épületektől a szobrokig. De vajon hogyan kerültek ide?

München mellett szólt a német nyelv elterjedt ismerete, a város relatív közelsége, jelentős múzeumai és nemzetközi kiállításai, híresen élénk művészeti élete, beleértve a nagyszámú műkereskedést és kiállítóhelyiségeket is. Jelentős szerepet játszott továbbá a magyar kultúrpolitika hathatós támogatása.

Két jelentős politikusunk, Eötvös József és Trefort Ágoston az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után ide emigrált, és szoros baráti kapcsolatot ápolt a bajor főváros egyik festőfejedelmével és akadémiai tanárával, Wilhelm von Kaulbach-hal.Az ő művészeti irányát elismerve támogatták a történeti festészetet, felismerve annak a nemzeti ellenállásban, illetve a nemzeti érzés felkeltésében játszott szerepét.

Wilhelm von Kaulbach festménye Forrás: Wikipedia

A Marastoni Jakab által rövid ideig működtetett pesti intézmény kevés embert vonzott és egyáltalán nem volt olyan népszerű, mint azt a művészképzés hiánya indokolta volna. Bécs vonzereje pedig szinte teljesen megszűnt. A szabadságharc leverése, és az azt követő megtorlások után egyetlen magyar érzelmű ember sem kívánt oda menni, ráadásul a Habsburg propaganda hatására kifejezetten ellenségesen is fogadták az odaérkező honfitársainkat. Így akinek lehetősége volt rá, az a jónevű bajor intézménybe törekedett.

Hozzájárult a város népszerűségéhez, hogy művészeti színpadán a magyarok különösen fontos szerepet játszottak. Benczúr Gyula kiemelten elismert festő volt Münchenben. Ki ne ismerné II. Lajos bajor király mesekastélyait? A király Benczúrt bízta meg, hogy két épülő kastélyába - a Herrenchimseebe és Linderhofba - neorokokó képeket fessen. Nem sokkal később pedig a művészeti Akadémia tanárává nevezték ki.

Benczúr Gyula festménye Forrás: Wikipedia

Ekkoriban három magyar professzor oktatott az akadémián: Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula, és Wagner Sándor, akik népes magyar művésznövendék-csapatot gyűjtöttek maguk köré. A hatalmas tömegeket vonzó nemzetközi festménykiállításokon a városban élő és tanuló magyar művészek is rendszeresen szerepeltek, többek között Munkácsy, Benczúr, Szinyei Merse, Zichy Mihály.

A 19. és 20. század fordulóján a művészek egy része egyre elégedetlenebb volt az új kísérleteket értetlenül fogadó, megújulásra képtelen művészeti akadémiák oktatásával. Egyre több csoport alakult, amik már teljesen új irányt képviseltek, és az akadémizmustól való elszakadást hirdették. Rohamosan szaporodtak a különféle művésztelepek, és sorban alakultak az új áramlatokat képviselő folyóiratok, galériák, művészeti magániskolák, ahová - a hiányt pótolva - nőket is felvettek.

München emellett mozgalmas művészeti életéről is híres volt. A 19. század végére a 350000 lakosú városban 3000 festő és szobrász alkotott. A város bohémjei a világ minden tájáról odavonzották a szellemi élet és a művészvilág résztvevőit. Így igazán a legmegfelelőbb hely volt arra, hogy a hasonlóan gondolkodó alkotók egymásra találjanak, új festési technikákkal, új kifejezési formákkal próbálkozzanak, és újabbnál-újabb irányzatokat indítsanak.

Ebben az izgalmas légkörben született meg a modern magyar képzőművészet. Ekkor került Münchenbe Rippl-Rónai, Csók István, Ferenczy Károly, Vaszary, valamivel később pedig Thorma János és Réti István is, tehát többen azok közül a festők közül, akik később a nagybányai művésztelepet és iskolát, valamint a vele rokon új mozgalmakat alkották.

Rippl-Rónai festménye Forrás: Wikipedia

A fiatal magyar művészek nagy része Münchenben kezdte tanulmányait, és ha még kezdetben az akadémizmushoz kötődtek is, néhányuk - mint például Hollósy Simon - később az akadémikus szellem egyik legerőteljesebb ellenlábasa lett.

Hollósy nagy elismertségnek örvendő müncheni magániskolát működtetett. Ott fogant meg a Nagybányai Művésztelep elindításának gondolata is, ami hamarosan szabadiskolává formálódott. Ezzel polgárjogot nyert Magyarországon a szabadiskolai rendszer, és szép lassan a művészeti oktatásra is hatást gyakorolt. Az oly régóta várt átalakítás is megtörtént: a Mintarajziskola Képzőművészeti Főiskolává alakult.

A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola és különböző szabadiskolák beindulásával a magyar diákok München helyett már Budapesten folytatták a tanulmányaikat, az újonnan megépült Műcsarnokban és Nemzeti Szalonban pedig be is mutatkozhattak művészeink. Kialakulóban volt a műkereskedelem és a mecenatúra is. Ezek a pozitív folyamatok lehetővé tették, hogy a megélhetésüket addig Münchenben vagy más európai városban kereső magyar művészek hazatelepüljenek, és itthon folytassák életüket.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Wikipedia

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.