Hillary Clinton feminizmus Victoria Woodhull Amerika elnökjelölt
Az előző részben megismerhettétek Amerika első női elnökjelöltjének az útját a bordélyházaktól a politikáig. Persze nem Hillary Clintonról beszélünk! Hanem Victoria Woodhullról, aki 1872-ben indult a választásokon. Lenyűgöző egy asszony volt, az már biztos. Jósnőként és kuruzslóként kezdte „karrierjét”, majd prostituáltak segítségével jutott értékes fülesekhez tőzsdei spekulációkról – és ezzel megcsinálta a szerencséjét. De nem fordított hátat a múltjának! Felelősséget vállalva a nyomorban szenvedőkért és az elnyomottakért politikai karrierbe kezdett. Innen folytatjuk történetünket.

A korabeli feministák és szüfrazsettek élére állva pártot alapított, melynek 22 tagállamból több mint 600 delegáltja volt. Párttársai hatalmas többséggel meg is választották a gyönyörű és magával ragadó Victoriát a párt elnökjelöltjének. A szavazók több mint fele nő volt, a többi része pedig igencsak vegyes társaság: főleg rabszolgatartás-ellenes aktivistákból, szocialistákból és spiritisztákból állt össze.

Forrás: Wikipedia

Programjuk elképesztően modernnek tűnhet. A napi nyolc óra munka és a szegénysegélyezés bevezetését, valamint a halálbüntetés eltörlését követelték. Továbbá nevelési és oktatási reformot és egy nemzetközi törvényhozás létrehozását tűzték zászlajukra.

Woodhull lehengerlő beszédet tartott a küldöttek előtt, az emberek ujjongva ünnepelték. Felbátorodva saját sikerétől és attól, hogy néhány sajtóorgánum is támogatta jelölését, saját költségén alapított egy lapot, ahol folyamatosan tájékoztathatta rajongótáborát.

A nők választójogának kérdését átnézette ügyvédekkel, akik arra az eredményre jutottak, hogy az alapjogok egyértelműen tartalmazzák a nők választójogát is – ezt Woodhull azonnal közhírré is tette.

Forrás: Wikipedia

Annak ellenére, hogy névjegyén "Future Presidentess" szöveg állt, volt annyira okos, hogy nagyon jól tudta: semmi esélye nincs a választások megnyerésére. Később ezt nyilatkozta:

Nők a feminizmus ellen

Mindezek ellenére Victoria egyáltalán nem illett a nőmozgalomba. Nem tartotta a nőket egységes csoportnak, számára az elsődlegesen megoldandó feladat a hátrányos társadalmi osztályok és etnikumok problémája volt. A polgári származású feministák szemében pedig mindig is túl szélsőséges, frivol, proli volt.

Így egyre inkább a radikális baloldal felé fordult.

Lapjában a párizsi kommün alatt fegyvert fogó nőket ünnepelte, majd csatlakozott a Szocialista Internacionáléhoz. Egyre bátrabban foglalt állást a "szabad szerelemről". Nyilvánosság előtt soha ki nem mondott mondatokkal állt elő hallgatóságának:

A hallgatóság levegőért kapkodott, az újságírók pedig a nyomdafestéket eltűrő kifejezések megtalálásával küszködtek.

Hátulról szembe...

Azonban sok nő felháborodott Woodhull arroganciáján és gátlástalanságán. Közéjük tartozott a befolyásos családból származó Harriet Beecher Stowe is, a rabszolgatartás-ellenes Tamás bátya kunyhója írónője. Ő csípősen az alábbiakat nyilatkozta:

Egy karikaturista mindezek hatására megrajzolta Woodhullt "Miss Sátánként", amint éppen Amerika derék, jóravaló asszonyait a romlásba viszi.

Forrás: Origo

Miss Sátán nagyon messzire merészkedett a szabad szerelemről szóló megnyilvánulásaival és a kommunistákhoz való közelségével. Egyre vékonyabb lett alatta a jég, és végül be is szakadt. Végzetes hiba volt nekimenni Henry Ward Beechernek, az ország legbefolyásosabb prédikátorának. A figyelmes olvasóknak feltűnhet, hogy a Victoriát szégyentelen némbernek nevező írónő és a befolyásos prédikátor vezetékneve egyezik. Testvérek voltak, és ketten összefogva már túl nagy falatnak bizonyultak az elnökjelölt asszony számára.

Mr. Beecher Forrás: Wikipédia

A Beecher családnak sok befolyásos barátja volt, így visszatámadtak.

Találtak egy kellően aljas államügyészt, aki előállt valami zavaros váddal Woodhull ellen. Obszcén anyagok nyilvánosságra juttatásával gyanúsította – és ezzel nyolc alkalommal juttatta az asszonyt – és húgát – börtönbe.

Ám a nővéreket magas óvadék ellenében mind a nyolcszor szabadon engedték.

A meghurcolt lányok még a választások napján is rács mögött voltak. A tárgyalás ugyan felmentéssel zárult, azonban a testvérek addigra tönkrementek, és ismét a társadalom legalján találták magukat. Ott, ahonnan elindultak.

De nem hosszú ideig!

A lányok szerencséjét újra Cornelius Vanderbilt fordította meg – annak ellenére, hogy ekkorra már halott volt az öreg. Ő az az iparmágnás, akivel a tőzsdespekuláció idején szövetkeztek Woodhullék.

Vanderbilt örökösei keserű harcot vívtak egymással az örökségért. A család egyik része semmiképpen nem akarta, hogy a per folyamán Woodhullék megjelenjenek, és számukra kellemetlen történetekkel álljanak elő.

Így a hallgatásukért cserébe a két testvér hajójegyet kapott a távoli Angliába, ezenkívül egy csinos házat és még 100 000 dollárt is a megélhetésükhöz.

Mi történt a továbbiakban Miss Sátánnal?

Ügyesen eltüntette a múltjára utaló nyomokat, feleségül ment egy angol bankárhoz, akinek a halálával hatalmas birtokot örökölt, és dúsgazdag lett.

1920-ban még egyszer a címlapokra került, ugyanis ebben az évben kapták meg az amerikai nők a választójogot.

Hét évvel később, 88 évesen halt meg békében, nyugalomban, gazdagságban, de nem ám Miss Sátánként, hanem a köztiszteletnek örvendő és mindenki által megbecsült Lady Bountifulként.

Az első amerikai elnökjelöltnő tündöklése és bukása - 1. rész http://www.she.hu/kultur-mi/20161103-elnokno-valasztasok-usa-hillary-cliton-victoria-woodhull.html

Nyitókép: GettyImages

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.