kibeszélő magazin szex szüzesség tinédzser
Ma már a szüzesség nem erény, hanem teher. Már az én időmben is teher volt. Szabályosan versengtek a lánypajtásaim, hogy ki veszíti el előbb. Természetesen nemcsak a csodára vártak, hanem lépéseket is tettek annak érdekében, hogy mielőbb megszabaduljanak a "terhüktől".

Olyan volt, mint egy jel, és csak fintorogtak ránk a fiúk - de még a nagyobb lányok is - hogy "Te még szűz vagy? De gáz!" Pedig csak 13-14 évesek voltunk.

Nem tudom, mikor lett a szüzesség átok, de az iskolatársaim úgy kezelték. Olyan durva: évszázadokkal ezelőtt ódákat zengtek a szüzességről. Óriási csoda és kincs volt, amit meg kellett tartani a házasságig. Hiszen annak van igazán értéke, ha a hosszú éveken át dédelgetett virágunkat a férjurunk - és jó esetben szerelmünk - szakítja le. Azok a lányok, akik pedig házasság előtt paráználkodtak, bűnösek, lotyók voltak, akik a kutyának sem kellettek - de legalábbis a férfiak jobbikának nem, max az aljának.

Sosem terveztem, hogy az esküvőig várok vele, azt azért soknak tartottam. Eredetileg a 18 éves kort lőttem be. Akkor leszek igazán nagylány, ráérek akkor - gondoltam. Különben is, 13 évesen elég vegyes érzelmeim voltak szexszel kapcsolatban - lévén, hogy nem bugyogott bennem a nemi vágy. Talán azért, mert még gyerek voltam.

Tudtam, hogy el kell veszítenem, mert ez volt az előírás a lánybandánkban. Aki nem veszíti el max 16 éves koráig, az titokban leszbi, vagy annyira csúnya, hogy senkinek sem kell. Mindenféle következtetést levontak arra az esetre, ha valaki nem veszítené el időben.

Nem is tudom, hogy miért tört ki rajtunk a para a szüzesség gondolatától. Hozzáteszem, meglehetősen koraérett osztály voltunk. A fiúknak csak a maszturbáláson, a pornón meg a szexen járt az eszük. Állandóan meg akartak d*gni minket. Folyton fogdostak bennünket, igyekeztek benyúlni a ruháink alá, kikapcsolni a melltartóinkat és meglesni minket tesi előtt az öltözőben. Megállás nélkül jöttek az ajánlatok, hogy délután menjünk át hozzájuk és szexeljünk.

Talán miattuk - meg a sok idióta film hatására - jött az a gondolata pár barátnőmnek, hogy mielőbb el kell veszíteni a szüzességet. Nem tudnám megmondani, hogy nekik komolyan ez volt-e minden vágyuk, vagy csak ők is meg akartak felelni a sulis normának. Mindenesetre akkoriban szokássá lett, hogy a legtöbb lány 8. osztályos korára túlesik a nagy eseményen - sőt, kifejezetten ciki úgy menni középsuliba, hogy még szűz vagy.

Még csak 13 voltam, de már ciki volt, hogy még szűz vagyok! Forrás: Shutterstock

Úgyhogy chateltünk, ismerkedtünk, randizgattunk, és potenciális partnert próbáltunk találni, aki megszabadít minket az átkunktól. Az is igaz, hogy bármely túlfűtött fiú osztálytársunk megtette volna nekünk ezt a szívességet - de úgy voltunk vele, akkor ér a dolog, ha magunk fogunk fiút.

Így egyszerre kipipálhattuk a másik vizsgát is, hiszen aki igazán nagylány, az simán felszed magának egy pasit. Végül Bea vesztette el először, de éltünk a gyanúval, hogy hazudik. Utána pedig én következtem, vagyis én voltam az első, és kurvára nem voltam büszke. Ma sem vagyok az. Összejöttem egy idősebb sráccal, aki egy hét után kitalálta, hogy szexeljünk. Imádta a gondolatot, hogy ő veheti el a szüzességemet.

Az volt életem egyik legszarabb napja, borzalmas volt. Az sem kárpótolt érte, hogy utána mindenki féltékeny volt rám, és én lettem a bölcs, tapasztalt ősasszony. Kérdezték milyen volt, de csak annyit tudtam mondani: semmilyen. Semmit sem éreztem. Csak azt, hogy remegek és azt akarom, hogy vége legyen.

De nem a csajok miatt tettem. Hanem mert arra vágytam, hogy szeressenek. Ha már apám sehol, anyám egy világi seggfej, akkor legalább egy pasi szeressen. És a környezetem akkorra már belém égette azt a marhaságot: Ha meg akarom tartani, le kell feküdnöm vele. Felnőttként néha bántam a dolgot, hogy elpazaroltam a szüzességemet egy utolsó szemétládára. De így harminc felé már azt mondom, nem bánom, az életem része volt.

Viszont az tuti, hogy az én gyerekem nem veszítheti el 13 évesen egy másik kis mazsolával, akit még csak nem is szeret. Tenni fogok arról, hogy szeretve érezze magát és becsülje a szüzességét. Ami egy ajándék, nem pedig teher.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.