önbizalom kibeszélő testpozitivitás testkép body shaming testszégyenítés body positivity testképzavar
Előrebocsátom, soha nem voltam a toxikus testpozitivitás híve. Nem gondolom, hogy mindenki külseje varázslatosan szép, elfogadom, hogy az evolúciós berögződéseink és a kulturális berendezkedés miatt léteznek szépségideálok, így azt is, ha azoknak valaki meg akar felelni. 

Nincs semmi rossz abban, ha valaki törődik a testével egészen addig, amíg az egészségét – és másokét is – szem előtt tartja. Azt azonban gyűlölöm, amikor valaki úgy piszkál mást a külseje miatt, hogy tudja vagy nem érdekli, hogy az illető nem tehet a megjelenésének bizonyos részleteiről, és / vagy csak bántani akarja, nem építő jelleggel kritizálni őt.

Sajnos sok esetben pont a bántalmazott egyén rokona vagy bizalmasa teszi ezt, holott épp ennek a közegnek kéne őt támogatnia, ha már úgyis annyi a szemétség a világban, melyektől meg kell védenie magát.

Az évek során rájöttem, hogy az emberek sokszor árulkodnak saját bizonytalanságaikról és félelmeikről, amikor másokat szekálnak a külsejük miatt. Talán nem is az a céljuk, hogy megbántsák az illetőt, hanem inkább a saját fájdalmukat próbálják enyhíteni azzal, hogy a figyelmet másikra irányítják. Ez azonban nem mentség a gonoszkodásra és mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan kezelje a saját érzelmeit anélkül, hogy másoknak ártson.

Forrás: Shutterstock

Én magam is megtapasztaltam már a külsőmet érintő bántalmazást, melyet nem volt könnyű feldolgoznom. Néha még a saját rokonaim körében sem éreztem biztonságban magam, mert tudtam, hogy be fognak szólni például az öltözködésemre. Előfordult, hogy mikor 10-12 évesen a serdülőkor kapujában nem voltam csontsovány – de túlsúlyos sem –, apám poénból elnevezett Sonkának – mondanom sem kell, nemigen értett a lányok nyelvén.

Alapvetően nem vagyok egy hízékony alkat és egész életemben sportoltam, illetve ahogy teltek a tinédzseréveim, úgy lettem egyre egészségtudatosabb és a rendszeres edzést is beépítettem az életembe. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy egy gyereket nem jogos megszégyeníteni a testalkata miatt – pláne alaptalanul –, mivel ha akarná sem feltétlenül tudná topformába hozni magát. Nem képes száz százalékosan felelősséget vállalni a döntéseiért, az életmódjáért, hiszen elegendő tudással és forrásokkal sem rendelkezik ahhoz, hogy ezt megtegye.

Nekem is sok-sok évembe telt, míg kialakítottam a számomra megfelelő étrendet és rájöttem, milyen mozgásforma való nekem, így sosem küzdöttem súlyproblémákkal. Viszont nem gondolom, hogy aki nem jut el idáig, azt jogos sértegetni.

Az életben sajnos mindig lesznek olyanok, akik másokat próbálnak megalázni vagy bántani a külsejük miatt, de ez nem azt jelenti, hogy hagynunk kell, hogy ezek a szavak befolyásolják az önértékelésünket. A legfontosabb dolog az, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben: találjunk olyan mozgásformát, melyben örömünket leljük és fogyasszunk teljes értékű, tápláló ételeket, de ne az önsanyargatásról szóljon az életünk – ahhoz túl rövid ideig vendégeskedünk ezen a Földön.

Téged bántottak már a külsőd miatt?

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.