hiszti kibeszélő sérelem párkacsolat bocsánatkérés
Még mindig összeszorul a szívem, ha eszembe jut az az este. Akkoriban eléggé magam alatt voltam a munkanélküliség és az álláskeresés miatt. Csak egy kellemes, szeretetteljes szülinapot szerettem volna neki rendezni.

Így hát a nyakamba vettem a várost, hogy az utolsó fillérjeimen vegyek neki egy szép tortát. Olyat, amit egy kis marcipán motor díszit. Imádta a motorokat. Amikor nagy lelkesen odaadtam neki, nem is igazán érdekelte, annyit mondott, hogy kösz. Még csak meg sem kóstolta.

Estére az új főnökéhez voltunk hivatalosak. Lenyűgözte a menő társaság, a drága órák, a márkás whisky. Meg az a hatalmas torta, amit ajándékba kapott. Pedig semmi személyes nem volt benne, mégis két pofára tömte. Harsányan nevetett minden viccesnek szánt megjegyzésen, ő volt a társaság középpontja, a sikeres új tehetség. Én meg jelentéktelen nullának éreztem magam, ahogy a sarokban kortyolgattam a boromat, és senki rám sem hederített.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/nd3000/Nd3000

Próbáltam többször is elmondani neki, hogy ez mennyire bántott. Hogy mennyi szeretetet tettem abba a tortába, a kis marcipán motorral, mert csak a negyedik cukrászdában lehetett kapni. És hogy gyalog mentem, mert féltem, hogy ha buszjegyre költök, akkor nem telik majd rá. "Már megint ezzel jössz?"- hangzott az unott válasz, aztán elfordította a fejét, és belemélyedt a mobiljába.

Nem azért emlegettem fel újra és újra, mert hisztis vagyok, csak szerettem volna, ha végre egyszer meghallgat. Ha odafigyel rám. Ha a szemembe néz, és észreveszi, hogy ez nekem még mindig fáj. Elég lett volna egy: "Ne haragudj, hogy akkor megbántottalak, bocsánat, nem akartam."

Forrás: Getty Images/iStockphoto/www.peopleimages.com/Yuri Arcurs

"Már megint ezzel jössz?" - mondod te is, amikor a csajod századszor is előveszi azt a témát. Te meg már arra sem emlékszel, hogy ez valaha is megtörtént. Hogy megbántódott valamin időszámításunk előtt még a pleisztocén korban. Ő meg a pontos dátumot is tudja, és amint valami hasonló szituba keveredtek, már rá is kezd a jól ismert nótára...

De hidd el, nem azért hozza fel már megint, mert ez rendkívül szórakoztató, és nincs jobb dolga, mint ezen csámcsogni. A sérelmeinket emberfeletti erőfeszítések árán tudjuk csak elengedni, de leginkább csak eltemetjük magunkban. Sokáig megbújnak a felszín alatt, aztán a megfelelő pillanatban előtörnek. Ilyenkor próbáld megérteni, hogy mindenkinek más a gyenge pontja, ami mély lelki sebeket okoz. Ami neked semmit nem jelent, amiatt egy másik ember lehet, hogy heteken át telebőgi a párnáját. Ezért fontos, hogy odafigyelj a párodra.

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.