Az diktál egy kapcsolatban, akinek több pénze van?

Egy személyes történettel kell kezdenem. A párommal van köztünk egy kimondatlan egyezség, hogy a heti nagybevásárlások közül egy-kettőt én állok. Főként a hónap elején szoktam én fizetni a boltokban, ő az utolsó hetekben vállalja magára a költségeket. Ez azért alakult így, mivel jelentősen többet keres, mint én. Nem tudom, hogy pontosan mennyit, pedig lett volna a lehetőségem arra, hogy megkérdezzem, sőt, arra is, hogy kezembe vegyem a bérpapírját, amit egyszer ott felejtett a konyhaasztalon.

Én azonban nem akartam tudni, mennyit keres. Ez pedig azóta sem változott, mert tudom, hogy rosszul érezném magam, ha látnám a számokat. Én viszont nem csinálok titok abból, mennyit keresek. A párom pontosan tudja, mennyi érkezik havonta a bankszámlámra. A pénz miatt viszont sosem volt köztünk vita, hiszen, ami közös (a számlák, a nyaralás, egy új ágy vagy háztartási gép), azoknak az árán osztozunk, míg a saját hobbijainkat magunk finanszírozzuk.

Ez a rendszer remekül működik már három éve, és eszembe sem jut firtatni azt, hogy mennyi pénze van a számláján. Pár héttel ezelőtt azonban akaratomon kívül megláttam, hogy mekkora összeg csücsül a bankjában. Épp vásárolni voltunk, nézelődtünk az egyik drogériában, amikor megállt mellettem én pedig gyanútlanul rá, majd a kezében tartott telefonjára néztem. Ahogy megláttam, hogy a banki alkalmazás van nyitva, azonnal elkaptam a tekintetem, de így sem tudtam elég gyors lenni. Megpillantottam azt a számot, amit nem akartam...

Őszinte leszek, ezután elég rosszul éreztem magam. Nem irigyeltem a pénzét, inkább bánkódtam azon, hogy én nem tudtam eddig fele ennyit sem félretenni. Ami viszont a kis pánikot okozta, hogy megkérdőjeleztem a helyemet a kapcsolatban, hiszen nemcsak jócskán kevesebbet keresek nála, de még a számlámon is csak aprópénz zörög az övéhez képest. Ahogy a magyarok többségének, nekünk sincs közös bankszámlánk és ez soha nem is került szóba, mivel enélkül is közösen intézzük a kiadásokat. Egyikünknek sem kell beszámolnia arról, mire költi a saját keresetét, ugyanakkor minden nagyobb kiadásról egyeztetünk egymással.

Az, hogy nem vitatéma nálunk a pénz, jelentős mértékben annak köszönhető, hogy - a páromnak hála - nincsenek anyagi gondjainak. A Cofidis készített egy felmérést nemrég, s ebből az derült ki, hogy a legtöbb konfliktus a pénz miatt van azon párok közt, akik nem jönnek ki a jövedelmükből. Nálunk szerencsére ez nincs így, viszont ez nem az én érdemem. Mégis, a párom mindenben egyeztet velem, kikéri a véleményemet és nem egyeduralkodóként létezik ebben a párkapcsolatban.

Bármit veszünk, bárhova megyünk, mindent átbeszélünk előtte, és ha még vitázunk is, egyszer sem hozta fel érvként vagy mondta azt utolsó szó gyanánt, hogy „az lesz, amit én akarok, mert én fizetek érte". A legtöbb kapcsolatban azonban nincs ennyire idilli állapot és az egyik fél - többnyire a férfi -, a pénze miatt látja biztosítottnak a hatalmát.

A kapcsolatok zömében a pénz diktál és az hordja a nadrágot, aki többet keres. Mivel ez tipikusan a férfiakra igaz, vissza is élnek a helyzettel. Sajnos édesanyám példáján is látom, milyen függési viszonyt lehet kialakítani azáltal, hogy megfosztjuk a munkájától, az önálló keresetétől a nőket és kitartottként kell létezniük egy kapcsolatban. Anya belesétált egy nárcisztikus férfi csapdájába, és bár a pókhálót már azóta elszakították, továbbra sem tud talpra állni.

Elgondolkoztam azon, vajon mi lenne, ha én keresnék többet? Szóvá tenném? Megváltozna a kapcsolatunk dinamikája? Felborulna a status quo? Arra jutottam, hogy én szinte biztosan előhoztam volna már egy vagy két alkalommal és ezzel zártam volna a vitákat, mert ilyen vagyok. Engem könnyebben megrészegítene a hatalom, és a pénz hatalmat ad, pláne egy párkapcsolatban, főleg egy olyan ember felett, aki kevesebbet keres nálad.

A társadalmi pozíciót is az határozza meg, hogy mennyi pénzünk és milyen vagyontárgyaink vannak, és azt táplálták belénk, hogy valaki csak akkor értékes igazán, ha van mit a tejbe aprítania. Amennyire anyagias a világ, ez a hozzáállás talán sosem fog megváltozni.

Ághy Melinda

Nyitókép: Shutterstock